Chapter 5. - Koncert

Sziasztok gyermekeim!c:

Őszintén szólva sokat agyaltam, hogy ki is legyen az a másik ember akinek a szemszögéből írok, de aztán sok agyalásom döntésre jutott. Lényegében ez a fejezet a koncertet írja le így fiú szemszögéből hülyeség írni - mégis Louis szemszögével kezdtem - így írtam egy lány szemszögéből is. Most nem Hannah szemszögéből.:c 

Rohamosan beindulnak a történések és igyekezni is fogok a részekkel az őszi szünetben minimum két részt meg szeretnék írni, de abból nem tudom mennyi is lesz meg, de igyekszem. 

Kicsit korai tudom,de azon is gondolkoztam, hogy hogyan legyen a blog. Legyenek évadok? Vagy csak ilyen tök unalmas egymást követő részek legyenek?  Írd le nyugodtan véleményed, hogy szerinted, hogy legyen szóval várom ám!

Mellesleg jó olvasást!c:

Eva H.xxx

*Louis Tomlinson szemszöge*

Éreztettek már olyan érzést, hogy nem tudtátok kinek higgyetek vagy ki mellé álljatok? Én most pont ezért érzem, hogy nem tudom kinek higgyek és, hogy ki mellé álljak. Egyik oldalon ott van a barátnőm és a másik oldalon ott van az ex barátnőm az állítólagos lányommal, és fogalmam sincs kinek higgyek és ki mellé álljak. Én szeretem Eleanor semmi pénzért nem hagynám el, de ami most történt az durva volt, de tudom, hogy ez kijött belőle és most meg sírdogál valahol, mert tudom mennyire érzékeny El csak ez most nekem is rosszul esett hisz mégis a lányomról és a lányom anyjáról van szó. Viszont megszeretem a kislányomat is lehetséges, hogy nem az enyém, mert csak annyi bizonyíték van amennyit Hannah mondott el, de én érzem, hogy Ő az én vérem és kötődöm hozzá ahogy Ő hozzám. Már amennyire egy 1 éves kislány kötődhet valakihez.
-Srácok 2 perc - jött be egy szürke pólós férfi.
-Készen állok - ugrált Niall.
-Ezt kérlek hagyd a koncertre - fogta le Liam Niallt.
-Okés, de nem sokáig bírom - mosolygott Niall.
-Akkor inkább menjünk, mert itt kiugrálja magát és a koncertet meg végig fogja aludni - mondta Liam és elindultunk.
Sorrend nem más volt,mint Niall,Zayn és én akik gyorsan elsőre kimennek mindig.
-Louis nem köszönsz el valakitől - szólt utánam  Harry fogva Emmát.
Átvettem tőle a kislányt és magamhoz öleltem viszont amikor elhúzkodtunk megsimította az apró kezével az arcom és egy puszit nyomot borostás arcomra.
-Maradjatok itt - nyomtam egy puszit Emma arcára és visszaadtam az anyjának a gyermeket.
-Rendben - mosolygott Hannah.
Még egy utolsó pillantás vetettem a lányomra és elindultam. Liam már ott várt, hogy bemenjek mivel Ő zárja a sort nehogy valamelyikünk ne jöjjön fel a színpadra.
Amint kiléptünk mindannyian már a színpadra mindenki sikítani kezdett és páran már énekelt is a dalokat viszont nekem a szemem megint a táblákon volt valahogy mindig azt nézegetem én,mert olyan cukikat írnak rá.
Elkezdődött a bevezető zenénk, amely most az Up all night című dal volt, és felcsendült Liam hangja a tömeg elkezdett sikítoznia és Ők is énekeltek velünk. Fantasztikus érzés amikor a közönség is énekel veled és közben meg őrjöng.
Néha - néha viszont oldalra pillantottam, hogy lássam a kislányom aki árgus szemekkel figyelt közben egy kis mosoly ült az arcán. Hogy lehet egy ilyen édes kislány az én lányom? Azt mindig is tudtam, hogy cuki vagyok, de ennyire, hogy ilyen cukit hozzak a világra sose gondoltam volna.
A koncert viszont folytatódott így most arra kellet gondolnom nem a kislányomat kell néznem, hanem koncertet adni a több millió rajongóknak.  Így viszont a koncert folytatódott ahonnan elkezdődött.

*Alexandra Peters*

Felemelő érzés itt lenni egy One Direction koncerten mindig el szeretem volna jönni egyre csak hát tudjátok Hannah miatt nem jöttem mivel akkor nem lennék jó barát sőt még pénzem se volt rá szóval értitek. Mindegy most itt vagyok és nem is kinn a rajongók közt,hanem a színpad mellette kimagasló helyem van szerintem most egy csomó 13-14 éves lány irigykedne rám. Viszont ebbe az egészbe a másik jó dolog az,hogy végre Hannah elmondta Louisnak,hogy van egy lánya tőle és szerintem Hannah még érez Louis iránt valamit csak maga se meri bevallani pedig annyira cuki kis család lennének bár Louis eléggé kötődik ahhoz a Eleanorhoz aki egy igazi sárkány,de Louis is egyszer rájön,hogy Eleanor Calder nem hozzávaló. Vagyis remélem.
Az én szerelmi életem viszont eléggé bonyolult, mert sose a jó fiúba szeretek bele mindig csak a rosszba és ez eléggé gáz főleg,ha az a rossz fiú bankot rabol meg ilyenek. Igen voltam már szerelmes ilyen srácba.
Most viszont az illető nem bank rabló sőt eléggé tisztességes, de van barátnője sőt soha a büdös életbe nem jönne velem össze. Miért? Mert Ő a fellegekbe él vagyis hát nem éppen hétköznapi srác én meg viszont egy eléggé hétköznapi lány vagyok.
-Lexy átvennéd Emmát egy percre? - térített észhez legjobb barátnőm.
-Ott van Lou - mutattam Loura.
Sose szeretem a gyerekeket nem azért,mert én nem akarok csak a gyerekek távol állnak tőlem mivel nem értem a hasznukat az úgy világos,hogy cuki, de nyáladzanak és mindent megesznek körülbelül olyanok,mint a kutyák csak a kutyának van annyi esze,hogy nem nyalja a konnektort.
-Köszönöm segítséged drága barátnőm - forgatta meg a szemeit Hannah és átadta Lounak a kicsit.
Hannah elment valahova és Louval meg Emmával maradtam akikkel néztük a koncertet. Amúgy tökre bírom Lout olyan kedves és segítőkész meg hát tök jó fej.
-Lou amúgy Lux hány éves? - kérdeztem.
-Három éves igaz rossz csont - mosolyodott el.
-Az a kölyök is akit a kezedbe tartasz az se semmi - mosolyodtam el.
-Emma még csak egy éves ennél csak rosszabb lesz most még csak jár keze-lába,de később más lesz minden - mondtam Lou.
-Ezért nem akarok gyereket - mondtam.
-Pedig a gyerek nem csak teher,hanem egy kincs is - mesélte Lou. -Lehet,hogy most ijesztő egy gyerek amíg neked nincs,de amint megszületik az első gyermeked és a kezedbe tartod sose akarod elengedni.
-Lehetséges, de még azon az elven vagyok, hogy a gyerek egy haszontalan valami - bólogattam.
-Jaj Lexy majd meglátjuk mi lesz akkor amikor a kezedbe tartod a kislányod avagy a kisfiad - mosolyog rám Lou.
-Ha tartok majd a kezembe egy gyereket - nyújtottam rá a nyelvem.
-Nem akarsz gyereket? - kérdezte és mielőtt beleszólhattam volna Ő újabb kérdést tett fel. -Vagy nem lehet gyereked?
-Jaj ne nevettess lehet gyerekem - hazudtam, de nem akarom elmondani senkinek -Csak nincs a terveimbe még a gyerek vállalás és a jövőbeli terveiben sincs benne előbb a karrier.
-Már megijedtem, hogy neked nem lehet részed ilyen csodába - fújta ki a levegőt Lou. -Mindegy is úgyis eljön az idő amikor végre te is gyermeket akarsz.
Ha el is jön az idő amikor tényleg gyereket akarok majd akkor se lehet gyermekem szóval ezért se szeretnék. Meg hát minek hisz semmi haszna nincs egy gyereknek csak sír, eszik, alszik és nyalogassa a konnektort. A gyerek egy haszontalan valami!
Visszafordultam a színpad felé és néztem a koncertet ahogy a fiúk énekelnek na meg persze hülyéskednek. Lou viszont gügyögött Emmának ami kicsit zavart, de próbáltam nem rájuk figyelni, hanem a koncertre.
-Meg is jöttem - futott vissza Hannah. -Lou átvegyem vagy fogod még?
-Szabad? Olyan kis édes - mondta Lou.
-Persze addig is pihen a karom - nevetett Hannah.
Lou, ha nem lenne a fiúk stylistja akkor simán elmehetne babysitternek hisz imádja a gyerekeket. Egy kérdésem viszont lenne: Hogy lehet bírni azokat a kis szörnyecskéket?
Ha nekem kéne vigyáznom pár gyerekre akkor már a gyerekek az ajtóba ülnének és várnák a szülőket.
Hirtelen valaki mellém ugrott.
-Tetszik? - ugrott mellém Hannah.
-Ez természetes minden álmom ez volt,hogy eljussak egy koncertre - mosolyogtam rá.
-És kinek is köszönheted? - húzta ki magát. Oh már kezdi...
-Köszi - nevetettem el magam.
-Szíves örömet a legjobb barátnőmnek bármit - ölelt át Hannah.
Hannah mindig is ilyen kis ölelgetős volt és ezen az anyaság változtatott az én szomorúságomra mivel én viszont nem vagyok az a ölelős párti inkább az előbb üt utána ölelő párti vagyok. Most viszont egyből visszaöleltem legjobb barátnőm, mert lehet nem vallom be, de neki köszönhetem, hogy ma este itt lehetek és a legjobb helyről tudjam nézni a koncertet.
Elhúzódott Hannah és egyből hátra is lépett Louhoz és Emmához, hogy engem ne tudjon zavarni a koncert közben.
Elhessegettem az előbbi gondolatokat és teljes mennyiségben most már csak a koncertre figyeltem.

***

Sírtam, nevetem és végig énekeltem az egész koncertet hiszen hihetetlenül jók voltak ezek a srácok sose képzeltem volna el, hogy egyszer én itt fogok lenni.  Lou és Hannah végig beszélgette a koncertet mivel fél füllel hallottam ami kicsit zavaró is volt, de nem szóltam rájuk. Emmától viszont csak egy erőteljes tapsikolást hallottam szóval neki is tetszett na most egyszer egy nevezőn vagyok a kis kölyökkel. Most megkedveltem a keresztlányom.

Épp jöttek le a fiúk a színpadról élen természetesen a büszke apuka volt aki egyből a kislányához mentem ekkor viszont Hannahával összenéztünk. Telepatikus gondolkozás.

-Louis rád se ismerek - nevetett Lou.

-Most miért? - kérdezte fennhangon Louis miközben Emmát ölelte magához.

-Még Luxért vagy Theoért se szaladtál le így - mosolygott a képében Lou.

-Luxért már igen szóval há és Theo meg alig volt a koncertünkön na meg Niall mindig megelőző Theonál - nyújtotta ki a nyelvét Louis.

-Én keresztfiam - szólt bele Niall.

-Lux meg az én keresztlányom hé - kontrázott bele Harry.

-Harold drágám tudod Luxnak és nekem van egy kis különleges kapcsolatunk bocsi - tette Louis Harry vállára szabad kezét.

-Tommo 2 éves vedd le róla a szemed vagy a lányod bánja - förmedt rá Harry.

-Késő - mosolygott Louis és eliszkolt vissza az  öltözőben Emmával. Harry a nyomába eredt rögtön miközben Zayn,Liam és Niall végig nevetett, hogy mekkora idióták és ez a nevetés ragályos,mert mi lányok is nevettünk már.

Elindultunk mi is utánuk vagyis az öltözőben. Eleinte csendben mentünk egymás mellette aztán valaki megszólalt,mert már nem bírta.

-Éhes vagyok! - kiállt fel Niall.

-Mindig ilyenek? - váltottam témát egyből.

-Ez,hogy jön ahhoz, hogy én éhes vagyok? - kérdezte vissza Niall.

-Sehogy,de nem érdekel - nevettem el magam. -A lényeg,hogy Harry és Louis mindig ilyen vagy csak Louis ilyen idióta és mindig mással?

-Valójában Louis az idióta és most Harry találta megfelelő személyként piszkálni vagy mit csinálni, de amúgy koncert után már mindegyikőnkkel csinált ilyet - mosolygott Liam.

-Akkor nem változott - szólt bele Hannah.

-Louis? Sose fog szerinte 50 évesen az öregek otthonában is rohangálni fog,mint egy őrült - nevetett Zayn.

-Azt megnézném - nevetem el magam.

És újra bekövetkezett az a unalmas kínos csend ami igazából kurvára idegesített, de nem tudtam semmiféle témát felhozni, mert hát eléggé, hogy is mondjam zavarba vagyok. Hupsz.

Ahogy közeledtünk vissza az öltöző felé megpillantottuk az ajtó előtt ülő két jó madarat, de egy valaki hiányzok közülük. Tippeljetek kicsi, egy éves, több esze van és Louis lánya. Na ki az? Persze,hogy Emma.

-Louis hol van Emma? - támadta le Hannah rögtön Louist.

-Bent - mondta Louis.

-És ti miért ültök kint? - kérdezte Lou.

-Louis kizárt minket - mormolta Harry és Louis vállába belebokszolt.

-BASSZUS MÁR LOUIS! - kiabálta el magát mindenki.