Chapter 20. - Következmény

Byran Lanning - This is home

Eltitkolta azt is, hogy az anyja haldoklik mivel az apja elmondta, hogy Lauren megírta neki levélbe és még se mondta el pedig tudja, hogy sokat jelent nekem a családja szinte a második családom a Walker család. Furcsa ezt az exem családjára mondani, de így van nekem az a család nagyon sokat segített. És tudom, hogy még van olyan titka amit nem oszt meg se velem, se senkivel. Hannah mindig is titkolózott ami miatt mindig is veszekedtünk, de aztán rájöttem, hogy mindig jót tett azzal nekem, hogy eltitkolta azt a valamit. Akármennyire is titkolózós Hannah mindig is mások érdekeit nézi és emiatt szeretem sőt most is szeretem, mint barát vagy, mint a lányom anyját.
Kicsit korán keltem, mert még senki nem volt fenn, de egyszerűen nem tudtam aludni. Hannah inkább Dani szobájába aludt így teljesen egyedül feküdtem az ágyba este. Olyan nyomasztó volt így reggel korán amint besütöttek az ablakomon az első napsugarak lejöttem a nappaliba és leültem a kanapéra. Itt se jobb, de valamivel jobb.
Hirtelen a dohányzó asztalon lévő bébifigyelő szólalt meg.
-Fenn vagyok - hallottam meg kislányom hangját.
Felkeltem a kanapéról és elindultam az emeletre a szobája felé. Amikor beléptem a macis ajtón akkor már a kiságyába állt a kis szőke kislány.
-Jó reggelt angyalka - mosolyogtam rá.
Mutogatta a kis kezével, hogy vegyem ki és tettem is kérését és a kezembe vettem. Persze rögtön feltűrtem a pizsama felsőjét és belefújtam a pocakjába aztán meg elkezdtem csikizni. A kislány heves tiltakozásba kezdet, de azért nevetgélt a karomba. Bár amikor elkezdte az arcomat marni eltartottam magamtól.
-Hé nem durvulunk, kisasszony - szidtam meg aztán újra kezdtem a csikizését. -Csak finoman.
Amikor már eléggé kifárasztottam abba a hagytam a kínzását és magamhoz öleltem. A kis fejét a vállamra hajtotta aztán felnézett rám és csak mosolygott és jobban a közelembe férkőzött.
-Gyere öltözzünk fel - szólaltam meg egy kis csend után és elkezdtem a szekrényébe nézelődni.
-Ezt - mutatott egy kék ruhára.
-Ilyen szépbe akarsz lenni? És, ha leeszed? - kérdeztem.
-Hercegnő vagyok - húzta ki magát és csípőre tette a kezét.
-Az bizony - nyomtam az arcára egy nagy puszit.
Kivettem a szekrényből neki a ruhát és segítettem felvenni neki aztán lementünk a nappaliba. A nappaliba érve már a fél brigád fenn volt és ült a tévé előtt valami hülye reggeli műsort néztek amibe a híreket is leadják. Már mindenki fel volt öltözve, de a fejük még mindig reggeli fáradtsággal volt teli. Gondolom nem ittak még kávét és nem reggeliztek bár én se akkor talán én is...? Nem én mindig jóképű vagyok! Louis Tomlinson az a ember aki mindig jól néz ki.
-Louis felemás zokni van rajtad - mutattam Liam a lábaimra nevetve mire rögtön arra kapom a figyelmem.
-Új divat - vonom meg a vállam és lehuppanok a kanapéra én is.
Körülnéztem, mert valaki hiányzott a társaságból és nem Dani az, mert Ő róla tudom, hogy nincs itt és hiányzik a csapatból, ha nem valaki más. Pezz, Zayn, Harry, Hannah, Lexy, Niall, Liam, Emma és hol van Hannah apja na meg Sophia?
-Jól vagy? - kérdezte Hannah, mert gondolom észrevette ahogy ide-oda nézegettek és hajolgatok.
-Nem - mondtam. -Hol az apád?
-Elment - mondta Hannah szomorúan. -A nagyiékhoz költözik egy időre és nem engedte, hogy vele menjek sőt azt mondta majd jön csak én ne menjek.
-Sajnálom - mondtam.
-Én is - mondta és elkezdett játszadozni a kezeivel. Szomorú és ideges. Nagyon jól ismerem ezt a testhelyzetét!
-Amúgy Leeroy drága barátom hol az asszonyod? - fordultam Liam felé a kis csend után.
-Ez minket is érdekel - mondta Pezz Zayn öléből.
-Szakítottunk vagyis én szakítottam vele - mondta egy rezzenéssel az arcán.
-Miért? De hát szeretitek egymást! Hülyék vagytok - mondta Hazz és Emmához fordult. -Emma ezek hülyék?
-Nem - mosolygott Emma édesen. -Te vagy!
-Szemtelen - mosolygott Harry és megcsikizte a kislányt.
Elvettem a pillantásom a kislányom felől és Payne barátom felé fordultam. 
-Mi történt? - kérdeztem.
-Valakit mást szeretek - sóhajtott, de a szája sarkába mosolygott. Remélem az akire gondolok! -Sok év kellett hozzá, hogy rájöjjek mindig is Őt fogom keresni minden lányba.
-Vártam mikor jössz rá - mosolyogtam rá.
-Te is rájöhetnél - mondta halkan Zayn vagyis gondolom halkan akarta.
-Hogy mondod? - fordultam a Zerrie pár felé.
-Dani hív - pattant fel Pezz és rohant is a konyhába.
Liamre pillantottam akinek az arcán egy nagy mosoly jelent meg. Örültem, hogy végre felnyílt a szeme és örültem, hogy boldog. A pillantásom viszont hamar visszatámadt Zaynre.
-Meg magyaráznád az előbbi mondatod - kértem újra.
-Emma nem megyünk ki kicsit a kertbe? - állt fel és felvette Emmát. -De igen!
Elindultak a kert felé mire én is felpattantam.
-Ezzel nem végeztünk Malik - kiáltottam utána.
-Dehogynem Tomlinson - kiabálta vissza.
Visszaültem az előbbi helyemre és elkezdtem a tévét bámulni amikor hirtelen Pezz ugrált vissza mosolyogva és amikor visítva elkezdett beszélni befogtuk a fülünket. Ha megjöttek az esküvői meghívok és ez miatt visong megölöm, mert már azt hallottuk sőt a menyasszonyi ruha kitörésébe is volt már részünk. Különben is mi ez a visongás a lányoknál?
-Pezz nyugi - fogta le Hannah mosolyogva. -És most mond el szépen, lassan és tagolva mi van!
-Dani hazajön - ugrált tovább mosolyogva mire Hannahból is kitört a visongás és már együtt ugrált csak a szememet forgattam amikor hirtelen Payno ugrott fel.
-Mikor? - támadta le egyből a két lányt. -Miért?
-Ma délután száll le a gépe és különösen megkért minket, hogy Hannah menjen kiérte - mosolygott Pezz. -Tegnap fejezték be a munkát és azt mondta van egy meglepetése!
A végét már megint visongva mondta.
-Áááá vajon mi lehet az - ugrált Hannah mosolyogva. -Lehet neked talált valami ruhát!
-Én is erre gondoltam elsőnek, de azt mondta nem - mondta szomorúan. -De hazajön!
-Igen és ez a legfontosabb tőlem hozhat haza egy pasit is a lényeg itthon lesz - mosolygott Hannah. Pasi már van itthon aki várja szóval azért azt ne hozzon haza!
-Remélem füldugót és ragasztószalagot hozz haza - mosolyogtam rájuk idétlenül mire kérdően néztek rám. -Füldugó nekünk, hogy ne süketeljünk meg és a ragasztó a csinos kis szátokra.
-Szemét - mondta gúnyosan mosollyal Pezz és hozzám vágott egy párnát amit azonnal elkaptam.
-Há - mondtam mosolyogva és visszadobtam, de Hannaht találtam el.
-Igen Louis megdobtál? Tudom mi a gyenge pontod szóval vigyázz - mosolygott rám gonoszan Hannah, de valahogy neki sose sikerül gonosz arcot vágni, de azért megijedtem tőle hisz tényleg tudja a gyenge pontom.
-Igen is asszonyom - húztam meg magam.
A lányok elnevették magukat és Ők is leültek a helyükre. Mindenki összegyűlt a nappaliba és a lányok velük is közölték a jó hírt aztán kitaláltuk, hogy ma tartsunk kerti partit Dani érkezésére meg persze Eleanor érkezésére és szerintem meghívhatnánk Eleanor legjobb barátját is aki állítólag Hannahval jár azt a Maxet is. De ez a szervező bizottságtól függ aki nem én vagyok.
Mindenki felöltözött már aki még pizsamába volt és kimentünk a kertbe, mert nagyon jó időnk volt.
Még van időnk szervezkedni szóval Hannah, Pezz és Lexy kifeküdtek a napra és napoztak.
-Hol van Emma? - nézettem körül mire Hannah erre felkapta a fejét és körül nézett.
Hirtelen Zayn jelent meg.
-Emma gyere - kiabált Zayn.

Hirtelen Emma száguldott mellém egy kis fekete motoron és teljesen úgy nézett ki, mint egy vad motoros. Fekete hajgumival fel kötve édes kis szőke haja, fekete bőrdzseki ami nagy volt rá kicsit,  fekete cicanadrág és egy fehér póló a dzseki alatt. És persze ott díszelgett az édes kis arcán egy fekete napszemüveg. Hova tűnt a kis hercegnő?
Kikerekedett szemekkel néztem kislányomra aki leszállt a járműről és Zayn mellé állt.
-Na mizu? - kérdezte felnézve Zaynre.
-Zayn mit tettél a lányommal? - szólaltam meg. -Előbb még egy cuki hercegnős ruhába volt most meg úgy néz ki....mint... mint..., mint te!
-És mi a baj az én stílusommal? - döntötte oldalra a fejét.
-Semmi csak hát tudod Ő kislány - emeltem ki a végét.
-Kislány aki menő - mosolygott Zayn.
-Inkább cuki legyen - mondtam és leguggoltam Emma elé. -Hol a szép ruhád hercegnő?
-Nem vagyok hercegnő - mondta és leemelte az arcáról a szemüveget aztán mosolyogva folytatta. -Rocksztár vagyok!
Felemelkedtem és Zaynre néztem aki csak mosolygott. Amikor Hannah jelent meg mellettünk beleütött Zayn vállába.
-Szemét megváltoztattad a kis hercegnőm - mondta és felemelte Emmát.
-Mindenki engem hibáztat, de Ő akarta - mondta Zayn.
-Nem is - mosolygott a szőke kislány anya karjai közt.
-De is - szállt szembe vele Zayn.
Még eljátszották párszor mire Zayn közelebb ment felé és átvette Hannahtól a kislányt és megcsikizte. Emma hangosan felnevetett míg én, mint apja csak mosolyogtam rájuk aztán összeakadt a tekintettem Hannahval. Zavartan nézett rám, de szája sarkába láttam ahogy mosolyog így én is mutattam felé egy mosolyt amitől a mosolya még nagyobb lett. Viszont láttam a szemébe még mindig a szomorúságot és a zavartságot így megszüntettem a köztünk lévő távolságot és szorosan a karjaimba zártam. A fejét a mellkasomba fúrta és éreztem aprócska kezeit ahogy szorosan öleli át a derekamat míg az én kezem feljebb csúszott és elkezdtem a haját simogatni. Tudtam, hogy próbálja visszatartani a könnyeit, de inkább adja ki magából, mert akkor jobb lesz!
Hirtelen a fiúk krákogása zavartak meg így elhúzódtunk egymástól.
-El kéne kezdeni az előkészületeket - mondta Hazza.
-Tényleg a parti - törölte meg a szemét Hannah. -Mikor kell menni Daniért?
-Délután felé - mondta Pezz. -Addig meg kéne csinálni a kaját!
-Grill húsokat kisütjük mi a fiúkkal - mondtam.
-Inkább Liamra bíznám, mert ma még enni akarunk - mondta Pezz.
-Rendben akkor mi segítünk neki - forgattam meg a szemem mosolyogva. -Amúgy Hannah meghívod a barátod?
-Kit? - kérdezte Hannah értetlenül. Nem tudja ki a barátja? -Ja Maxet! Ő nem hiszem, hogy ráér.
-Már azt hittem elfeledkeztél a pasidról - nevetett Niall.
-Jó lenne róla elfeledkezni - motyogta halkan Zayn, de megint nem sikerült halkra.
-Ezt mire értetted? - kérdeztem értetlenül és mindannyian ránéztük mire Hannah beleütött Zayn hasába.
-Csak eszembe jutott teljesen más dolog amúgy bírom Maxet - hadarta el Zayn.
Egyetértően bólintottunk míg Pezz kiadta a parancsokat mindannyiunknak. Én és Niall megcsináljuk a tűzet estére míg Liam előkészíti a grillt. Addig Pezz és Lexy  bepácolja a húsokat és Harry meg Zayn lemossa a padokat és az asztalt. Persze Hannah segít Pezznek és Lexynek, és egyedül Emmának nincs semmi dolga. Elkezdtük a feladatukat és amikor ketyegett az óra, hogy ideje elindulni Daniért akkor Hannah kiválasztott egy fiút akivel kimegy a reptére és a választása Zayn lett így elindultak míg mi folytattuk a dolgunkat. Elég jóba lettek mostanság és Zayn is furcsa nekem valamit titkolnak ami nem az, hogy mit pácolnak a lányok. Valami van a levegőbe és nem a grillből jön a finom hús illat. Valami más.. valami amit nem tudok megmagyarázni.
Hirtelen Emma édes kis hangja rántott vissza a valóságba.
-Dolgozzatok legények.. - énekelte Emma mosolyogva.
-Hé rocksztár már kész vagyunk - dicsekedett Harry.
-Már csak a husikát süti Liam bácsi - mosolyogtam rá. 
-Husika - tapsikolt Emma mire felkaptam és megcsikiztem aztán elhelyeztem a kezembe.
-Hé Liam van még hely a grillbe én különleges husikát akarok - szólítottam meg Paynot aki egyből rám kapta a tekintetét. -Emma húsit kérek.
-Bocsi Loui, de az Emma húsi túl nagy, hogy itt elférjen - mosolygott Liam.
-Oh a fenébe - morgolódtam mosolyogva. -Tűz felett kell akkor megsütnöm a bébi húsit.
-Nem, nem - rázta a fejét mosolyogva Emma.
-Így van, mert az enyém Emma húsa - szólalt meg Niall és elkezdte rágcsálni Emma kezét. -Kicsit rágós!
-Szakadj le róla Niall Ő az én kajám - mordultam rá.
-Hé - szólalt meg a kezembe Emma és addig-addig ficánkolt míg le nem tettem. -Sziasztok.
Elsétált mellettünk míg mi utána vetettük magunkat és halálra puszilgattunk és csikiztünk a fűbe.
Már mindenki kinn ült a padon sőt valakik a fűbe ültek és várták, hogy megérkezzenek a többiek és együnk már, mert nem telt el olyan 1 perc amikor egyikünk hasa meg nem korgott. Már-már idegesen vártuk, hogy visszajöjjenek, mert az éhség elviselhetetlen volt mivel szinte nem ettünk semmit egész nap persze kivétel Emma aki megevett két pudingot és egy joghurtot meg evett gyümölcsöket meg még ki tudja mit. Na jó még a haspók se bírta ki szóval sunyiba mentek Emmával enni egész nap.
Hirtelen felkaptuk a fejünket amikor ajtó csapódást hallottunk és Hannah rontott ki a kertbe. Oké ebbe mi ütött? Hannaht nehéz felhúzni, de most valakinek nagyon sikerült.
Sorba megjöttek a többiek is élén Zaynnel és amikor Dani lépett be mindenki felugrott sőt Liam már rögtön előtte termett, de nem jött egyedül. Ettől féltem! De várjunk csak Őt ismerem... Ő George Walker más néven Hannah bátyja. 
-Sziasztok - mosolygott Dani mindenkire és az összekulcsolt kezükre néztem. -Ő itt George..
-Walker - fejeztem be. -Mármint Hannah bátyja.
-Ő nem a bátyám Ő csak egy szemét... fhúúú... - szólt bele Hannah.
-Szia Louis - fogott velem kezet George nem törődve a húga állításával.
George mindenkinek bemutatkozott és kezet fogtak vele. Emma is megpillantotta a nagybátyját és a karjaiba vette magát. Hannah felállt és lehámozta róla kislányát és leültette a padra mellé.
-Érdekes napnak nézünk elé - mondtam mosolyogva és én is helyet foglaltam.
-Jobb is lehetett volna - mondta Liam csalódottan.
-Hát ja - morogta Pezz aki szintén csalódott volt, de Ő amiatt, mert nem így tervezte ezt a kerti partit bár Liam se így tervezte.
Csendbe ettük a grillezett húst  mindannyiunk hasa elégedett lehetett, mert annyit ettünk, hogy szerintünk híztunk tíznél több kilót. Emma is sokat evett mivel egy milliószor kért még és milliószor vágta fel neki Hannah a húsit.
-Amúgy Eleanor hol van? - kérdeztem Danitól.
-Jé azt hittem már észre se vesztek, hogy itt vagyok - mosolyodik el Dani. -Azt mondta majd este benézz, de nem mondta biztosra, mert fáradt és ki kell pakolnia.
-Remélem addigra jobb lesz a légkör - morogta Hannah.
-Én is örülök, hogy látlak húgi - szólalt meg George.
-Én nem - vágta rá Hannah.
-Amúgy Pezz ezt az egészet jól megtervezted - mosolygott Dani. -Kaja után mi lesz? Ha jól látom este sütögetünk még?
-Megérdemled hisz végre hazataláltál - mosolygott Pezz alias Mrs.Malik. -Arra gondoltam kaja után leterítünk a fűre plédet és beszélgetünk sőt a fiúk focizhatnak. És igen terveztem este sütögetést.
-Ja csak nem számítottunk arra, hogy ilyen a meglepetésed még egy kutyának is jobban örültem volna - mosolygott Hannah.
-Kutyus - tapsikolt Emma.
-Emma is annak örült volna - mondta és átölelte kislányát.
-Hannah kérlek ne légy Danira dühös Ő nem tudta - szólalt meg Liam.
-Rá nem vagyok dühös csak a másik illetőre - morogta.
-Én vagyok a másik illető - mutatott magára George.
-Ding-ding - mosolyogtam hát, ha fokozom a hangulatot, de mind hiába.
Befejeztük az evést és mi fiúk bevittük a tányérokat a konyhába.
-Louis te ismered a bátyját - szólalt meg Zayn. -Miért haragszik Hannah rá?
-Fogalmam sincs mindig jó testvérek voltak imádták egymást szóval nem értem mi történhetett velük - tártam szét a kezem.
-Kérdezd meg - lökött meg Niall. -Mármint ne Hannaht, mert Ő semmit se mond el, de Georgeot megkérdezhetted!
-Ez az hisz nem lehettek rosszba - mondta Hazza.
-Jóba voltunk, de nem akarok beleavatkozni persze érdekelne, de majd elmondják, ha akarják - mondtam. -Amúgy is lehet köze a temetéshez hisz nem láttam a temetésen.
-Nem jött volna el az anyja temetésére? - kerekedett ki Zayn szeme. -Bunkó!
-Mi jót csináltok? - jelent meg a konyhába mosolyogva Lexy.
-Elemzünk - mondta Harry és átölelte a nyakánál a lányt. Van köztük valami?
-Georgeról és Hannahról? - kérdezte mire bólintottunk. -Ja az nem nagy dolog hisz George cserben hagyta Hannaht anno, vagy valami ilyesmi.
Hirtelen mindannyian rámeredtünk, mert ez már jelent valamit.
-Lexy te emlékszel valamire? - kérdeztem.
-Nem is mondta Harry a jó hírt? - kérdezte mosolyogva mire Harry néztünk és megráztuk a fejünket. -Az este folyamán felkeltem sokszor, mert kezdenek visszajönni az emlékek.
A lány annyira örült, hogy már ugrált örömébe. Ez annyit jelent, hogy Hannah is boldog lesz és talán rájövünk mi történt Lexyvel.
-Hannahnak elmondtad? - kérdezte Niall.
-Nem - rázta a fejét. -Amíg nem minden jön vissza nem akarok semmit se elmondani meglepetést szeretnék. Szóval kussoltok!
-Értettük asszonyom - tettük a kezünket a homlokunkra mosolyogva.
-Köszönöm - mondta Lexy és mindegyikünk arcára nyomott egy puszit és tovább állt. Az igazi Lexy nem jött még vissza, de örülök, hogy kezd emlékezni.
-Akkor mi legyen a testvérrel? - kérdezte Zayn.
-Semmi várunk amíg ki nem törnek - mondtam és Liam felé fordultam. -Jól vagy amúgy?
-Szerinted? - kérdezte semlegesen és kirohant a konyhából.
-Miért szívás az élet? - tettem fel a költői kérdést.
-Mert ez az Élet - válaszolt Zayn.
Visszamentünk a többiekhez akik már a pokrócon ültek így mi is letelepedtünk melléjük és elkezdtük a beszélgetést. Az elején Danielle mesélt el minden egyes dolgot ami történt vele aztán mi mondtuk el neki mik történtek ami nem sok minden, mert nem volt távol sokáig Dani. A hangulat még mindig rémes volt és hiába próbálta Emma vagy én, vagy Niall fokozni a hangulatot nem lehetett a Walker testvérek miatt akik mindvégig ellenségesen néztek egymásra. Hosszú esténk lesz, ha George itt is alszik! És aki legjobban megszívta az Liam Payne.
-Fáj a fejem - fogta meg Hannah a fejét és most veszem észre, hogy levette a kötést.
-Hol a kötésed? - mordultam rá.
-Levettem, mert melege volt a fejemnek, de nem látod semmi baja - mutogatta a fejét.
-Mégis fáj - forgattam a szemem.
-Mi történt? - kérdezte aggodalmasan Dani.
-Semmi - legyintett Hannah.
-Semmi??? Ez hülye - mondta Zayn.
-Olyan csúnyán beverte a fejét a temetésen az anyja temetésén, hogy vérzett a feje és elvesztette az eszméletét is - állapította meg Liam, de kiemelte az "anyja" szót hát, ha marja a bűntudat Georget.
-Úristen - kapott a szájához Dani. -Jól vagy?
-Jól vagyok csak úgy fáj a fejem, mint egy normális emberek lehet csak napszúrást kaptam - mondta Hannah magára erőltetve egy mosolyt.
-Az orvosnak azt mondtam, ha panaszod van, vagy ha rosszul érzed magad viszlek szóval... - kezdtem.
-Szóval maradok, mert jól vagyok - vágott bele Hannah.
-Veszekednék, de nem érdemes - morogtam.
Hannah nem szólt vissza csak megforgatta a szemét és inkább Dani, Pezz és Lexy felé fordult és elkezdtek beszélgetni. Hirtelen Emma hajolt a fejembe.
-Foci? - kérdezte a nagy kék szemeivel.
-Fiúk? - néztem a többiekre.
Mindenki felugrott kivéve George.
-Te is jöhetsz a nagybátyja vagy, ha tetszik neki, ha nem - mondtam.
-Köszi - mondta és felállt.
Felkapta Emmát és a nyakába ültettem. Felosztottuk a csapatokat és egy valakit beküldtünk a kapuba kapusnak. Most Zayn lett a kapus és Harry, Niall és George egy csapat míg én az édes kislányommal és Liammel vagyok. Lexyt megkértük, hogy legyen bíró míg a többi három lány számolta a gólokat a két csapatnak. És elkezdődött az érdekesnél érdekesebb játékunk amin mi magunk is akik játszottunk nevettünk főleg Emma góljain aki csak besétált a labdával a kapuba Zayn lábai alatt. Az én kislányom.

~Hannah Walker szemszöge~

A bátyám akin mindig próbáltam segíteni, ha bajba került még akkor is amikor anyáék nem bírtak vele én akkor is vele voltam és segítettem neki aztán Ő elhajított magától és elment. Emma keresztelőén még megjelent, de utána megint csak úgy eltűnt és én már akkor belefáradtam utána menni és felkeresni, mert akkor már anyai felelősségeim voltak. Pedig Ő a bátyám akit mindig szerettem, akire felnéztem még akkor is amikor hülyeségeket követett el és a legfontosabb mindig is szeretettem, mert a testvérem. Most már nem tudok rá testvéremként tekinteni hisz édesanyánk temetésére Őt hívtam meg elsőnek mégse jelent meg. Nincs rá jó magyarázta miért nem volt képes oda tolni a képét a temetésre hisz George - a bátyám - rajongott anyuért köztük mindig volt az anya-fia kapcsolat míg apu mindig csak szidta a bátyámat miért lett olyan amilyen. Amikor már anya is sokat idegeskedett a bátyámért és kezdte feladni a reményt, hogy megjavul én voltam a bátyám mellett aki próbálta menteni a menthetőt, de mind hiába.
Most meg újra felbukkant és fogalmam sincs mit akar, de az biztos, hogy nem tekintem többé bátyámnak mivel aki nem jön el az anyám temetésére az nem a testvérem.
-Hannah min gondolkozol? - bökött meg Pezz.
-Semmin - erőltettem magamra egy mosolyt.
-Fáj még a fejed? - kérdezte Dani aggodalmasan.
-Nem - ráztam meg a fejem hevesen. Még az kéne, hogy Louis visszaráncigáljon a kórházba.
-Mérges vagyok rád, mert hazudtál nekünk anyukádról és azért is, mert nem mondtad el a "kis" baleseted - mondta Danielle.
-A kis balesetemet el akartam mondani - emeltem fel az ujjamat. -Azt anyámat meg én se hittem el, hogy...
-Semmibaj - ölelt magához Dani.
-Örülök, hogy itt vagy - öleltem magamhoz.
Pezzt és Lexyt is belehúztuk az ölelésbe a végén már és Lexy mosolyogva ölelt vissza minket. Bárcsak emlékezne irám, de ennek is örülök, mert ez már haladás.
-Na mi van itt csajok? Csoportölelés - rontott bele a képbe Niall vigyorogva.
-Hess, vagy kiállítunk - mondta Lexy.
-Bezzeg minket kihagytok - mondta és visszament lehajtott fejjel a többiekhez.
Csak elnevettük magunkat Niall duzzogásán, mert tudtuk, hogy alapjáraton nincs megsértődve. Tudtam mit kell tennem így felálltam a helyemről és Niall után eredtem, és amint beértem ráugrottam a hátára.
-Ki vagyok? - fogtam be a szemét.
-Csikizi a nyakamat a szőke hajad - nevetett Niall. -Te tuti Shakira vagy!
-Nem, te mafla - kuncogok.
-Taylor Swift? - kérdezi még mindig mosolyogva.
-Felsorolhatod az össze szőke hajú hírességet, de mindegyikre nemet mondok - mondtam a fülébe.
-Akkor nem híressége vagy! Á tudom már te vagy Louis húga Lottie - mutatta fel az ujját.
-Mit keresne Ő itt? - ugrok le róla és állok vele szembe. -Te idióta.
-Hannah hát te voltál az - ölel magához és megpörgetett a levegőbe. -Nem jutott volna az eszembe.
-Jól van Horan ezt megjegyeztem - mosolyogtam rá mikor elengedett.
-Tudod, hogy imádlak szöszi - mosolygott rám és egy puszit nyomott a fejemre. -Na,de meccs van sicc!
-Én is szeretlek szöszi - mondtam és még adtam egy puszit az arcára és visszafutottam a többiekhez.
Mire visszafutottam Pezz hirtelen talpra ugrott ahogy Lexy és Dani is. Megfogták a pokrócot és a padokhoz vitték ahol ettünk.
-Fiúk! Játék vége! Tűz köré - kiabálta el magát Pezz.
-Nyertem - dobta hátra Emma a haját és csípőre tett kézzel elindult.
-Hé ez nem igaz - indult meg utána Harry és felkapta. -Én nyertem.
-Nem - mondta mosolyogva. -Én.
-Mi - tette hozzá Louis és átlopta Emmát. -Ugye?
-Nem - mondta mosolyogva. -Apuci vesztett.
-Szemtelen - mondta Louis és megcsikizte a kislányt.
-Louis gyertek már - mondta Pezz türelmetlenül.
A tűz köré tettük a padokat és aki nem fért el a padon az hozott magának egy horgász széket és azon ült. Mi lányok már előre elkészítettük a sütögetéshez való húst és zöldséget amit fel is tettünk a botra amit mindenki kezébe nyomtunk. Pezz megkért, hogy mindenkinek osszam ki és amikor Georgenek kellet adnom a nyársat akkor csak a kezébe dobtam és mérgesen néztem rá. Mindenki elfoglalta a helyét a tűz körül míg Pezz és Lexy is akik hoztak poharakat amibe tölthetünk magunknak üdítőt, vagy szeszes italt. Hát nekem inkább most szeszes ital kell.
-Inni -nézett rám Emma.
-Hozom édesem - mosolyogtam rá és átadtam Louisnak a nyársom míg töltöttem Emmának a poharába alma levet és odaadtam a kislány kezébe. -Tessék angyalka.
-Köszönöm - mosolygott rám és elégedetten kortyolgatott a poharából.
Visszaültem mellé és visszavettem a nyársom és elkezdtük sütni. Persze Emma is szerette volna sütni így Louis segített neki tartani így közösen sütötték a nyársukat. Miközben sütöttük a nyársunkat beszélgettünk és nevetgéltünk a tűz körül.  Hirtelen a szememmel Liamet vettem észre aki meg se szólalt már mióta és csak egy valakit nézett végig és az a személy Danielle. Feltűnően nézte Őt és a mellette ülő bátyámat. Miatta szakított Sophiaval? Liam szereti Danit? Azt tudom, hogy Danielle szereti, vagy szerette Liamet, de ez nekem új, hogy Liam hirtelen viszonozza a szerelmét. Szerintem nagyon szépek lennének együtt, mert Dani és a bátyám aki nem a bátyám borzalmasak együtt.
A szemem átvándorolt a következő személyre az meg a legjobb barátnőm aki Harryvel sütögettek együtt. Lexy Harry és Niall között ült és mindkét fiúval nevetgélt nagyon jó társaságot alkottak Ők így hárman. Harryvel lakik egy szobába és benne bízik meg ami már alapból nagyon abszurd, de Niallel meg olyan mások, mint két testvér akik mindig hülyéskednek egymással.
A szemem tovább vándorolt a Zerrie párosra akik elég cuki pózt vettek fel hát igen Ők maguk a tökéletességek. Mindig egymás mellette vannak jóban, rosszba, betegségbe míg a halál el nem válassza Őket. A kis csapatunk legtökéletesebb párja.
A Zerrie pár mellette ült Louis aki egész végig a lányának magyarázott valamit és nagyon édesek voltak együtt ahogy csak ültek és Louis tanította Emmát nyárson sütni. Emma mellett én ültem és a másik oldalamon a nem bátyám és Danielle ült. Befejeztem a kört a csapatunk közt.
-Enyém kész - mondtam és odasétáltam az asztalhoz és tányérra tettem.
-Az enyém is - szaladt Emma fogva a nyársát. Rátettem neki is tányérra és felszeleteltem neki a húst amihez mellé egy kenyeret adtam és futott vissza a tűzhöz.
Én is visszamentem a tűzhöz és már mindenki ment a tányérért, mert ha tovább sütik szénné ég igaz Harryé közel állt már hozzá, de valaki így valaki úgy szereti.
-Ugye ma már nem kell fürödnöm? - kérdezte Emma teli szájjal.
-Ha nagyon fáradt vagy nem - mosolyogtam rá.
-Nagyon fáradt vagyok - bólogatott mosolyogva.
-Hát akkor kisasszony ideje letenni a tányért - vette el Louis Emmától a tányért és felkapta. -Ideje aludni! Fiúk esti dal jön!
A fiúk el is futottak Louis után míg mi lányok kérdően ott maradtunk. Pezz végszóként felállt és összeszedtük a tányérokat és a maradékot amiket bevittük a konyhába és a kószos tányérokat, poharakat a mosogatóba tettük, de egyikünk se volt ereje elmosogatni így holnapra hagytuk. A maradékokat letakarva a hűtőbe helyeztük. A pokrócot összehajtottuk és behoztuk a nappaliba aztán amikor minden létfontosságú dolgot behoztunk felmentünk az emeletre meglesni a fiúkat. Épp énekelték Emmának a Full house c. sorozatból a Teddy bear c. számot. Igaz Emma még a kiságyba ült, mert az ágya csak holnap érkezik meg így még egy napot ki kell bírnia a kényelmetlen kiságyba, de érdeklődve nézte a fiúkat. És, ha nem látok rosszul a fiúk rá tudták adni a pizsamáját.
Amint befejezték a számot elköszöntek tőle és egy puszit nyomtak a fejére, és kitértek a szobából.
-Hallgatózni csúnya dolog - szidott le Louis amikor bezárta az ajtót.
-Otthagyni a cuccokkal csúnya dolog - vágtam rá és hátat fordítva nekik indultam meg a szobámba. Persze előtte elköszöntem mindenkit és Danit jó szorosan megölelgette, és úgy indultam el a szobám felé.
Nekem se volt nagy kedvem lefürödni így eldöntöttem, hogy reggel korán kelek és lezuhanyzok igen ez tökéletes terv. Átvettem a pizsamám ami egy nagy póló volt és egy bokszer alsó. Amikor kész lettem leültem az ágyam szélére és elvettem az éjjeli szekrényem tetejéről a hajgumim amivel összekötöttem kócos szőke hajam és megállapodott a szemem egy gyerekkori képen amit fogalmam sincs mikor vettem ki az éjjeli szekrényem fiókjából.

A kezembe vettem a képet és csak bámultam a képre. Ez akkor készült amikor hazahoztak a kórházból és az a kisfiú a képen aki a nyakamon lógott az a bátyám. Emlékszem amikor mindig veszekedtünk anyáék meg elmesélték mennyire várt engem George a bátyám és azt is mondták, hogy nap hosszat ott ült a kiságyam mellett és engem nézett sőt énekelt nekem. Szeretet és amennyire Ő szeretett engem annyira szeretem én Őt, mert anyáék azt is elmesélték, hogy már kicsi korom óta órákat tudtam nézni a bátyámat és Ő nevetett meg elsőnek.
Ezektől az emlékektől hirtelen a szememből elindultak a könnyeim. Szükségem lett volna rá Emma születésekor és szükségem lett volna rá a temetésen sőt apának is szüksége volt rá. Kit álltatok egész életembe próbáltam magamnak mondogatni, hogy letehetek a bátyámról, mert nekem nincs miközben mindvégig azt vártam, hogy hazajöjjön és a karjaiba zárjon, mert hiányzott. Hiányzott a bátyám!
-Hé? - emeltem fel a fejem az ajtó irányába. -Beszélhetünk?
-Veled nem - töröltem meg a szemem és erősebben szorongattam a képet. -Vagy, ha nagyon szeretnél beszélgetni kezd azzal miért hagytál cserben! Sőt miért nem jöttél el édesanyánk temetésére? Ne mond azt, hogy nem tudtad, mert téged hívtunk meg elsőnek míg te tojtál a fejünkre! Szóval mond mi a legújabb a hazugságod drága bátyám!
Beljebb lépett és gondosan becsukta az ajtót aztán leült az ágyra velem szembe és kifújta a levegőt.
-Előnyös kép - bökött a kép felé.
-Itt még volt egy bátyám akire felnéztem - szipogtam.
-Hannah... én nagyon sajnálom - mondta és láttam a szemeibe komolyan gondolja. -Nem volt olyan nap amikor nem gondoltam rád, anyára, apára vagy épp a kis keresztlányomra. Csak tudod bonyolult volt az életem és nem akartalak titeket belekeverni.
-Emma keresztapjai a fiúk nem te - vágtam rá. -És mi változott? Csak azt ne mond, hogy rendben jött a kis életed és most már visszatérsz a családodhoz akik kerestek! Kerestünk igen. Anya éjszakánkért miattad imádkozott, hogy ne legyen bajod sőt sírt is. Én mindig kimentettelek a bajtól és mégis ellöktél magadtól napokig, hetekig és hónapokig sírtam sőt az idő alatt visszatért a pánikrohamom is ami miatt pszichológushoz jártam. Hol voltál? És még volt képed eljönni Emma keresztelőjére, de akkor is amikor beszélni akartam veled eltűntél. Miért? Miért nem hívtál? Mi változott, hogy most itt vagy?
-Sok minden változott húgi amiket úgyse értenél meg - sóhajtott. -És igazából már a temetésre akartam jönni, de megakadályoztak pedig te is tudod mennyit jelentett nekem anya és amikor megtudtam nincs többé rohanni akartam ide hozzád és apához, de nem tudtam amit nagyon sajnálok.
-Ki és mi akadályozott meg, hogy ne gyere el az édesanyád temetésére? - álltam fel. -Megint a "barátocskáid"? Tudod, hogy Ők mindig kihasználtak és a bajba vittek?
-Hannah nem a barátocskáim Ők a múlté most már tényleg - mondta. -A múltamat leakarom zárni és új életet kezdeni. Rendben  akarom hozni amit elrontottam jó báty akarok lenni neked, jó keresztapa akarok lenni Emmának és olyan gyerek akarok lenni akire apa büszke. Tudom ezzel elkéstem, mert mindent elrontottam, de hinned kell bennem Hannah, mert megakarok változni. Kérlek higgy nekem!
Tényleg azt mondta amit már évek óta vártam, hogy ki mondja? Remélem komolyan gondolja, mert most tényleg nagyon szükségem lenne rá. Megbocsájtani, vagy elküldeni? Mindennek következménye van Hannah ezt tanuld meg!
-Tegyük fel hiszek neked - sóhajtottam. -De nem tudom elfelejteni a dolgokat és nem velem kell beszélned még, hanem apával aki a nagyiéknál van. És, ha most megkérlek kimennél a szobámból fáradt vagyok.
-Sajnálok mindent - mondta és egy puszit nyomot a fejemre. -Jó éjt húgi. Szeretlek!
-Jó éjt - motyogtam.
Bármennyire is szeretnék hinni neki nem megy. Mi van akkor, ha most ezt mondja és később megint itt hagyj minket? Nem, nem akarom újra átélni azt a időszakot! Holnap beszélnem kell apával Georgeról és erről a megváltozni akarok elméletéről. Ha igazat mond a bátyám és tényleg meg akar változni én leszek a legboldogabb, de nem tudok még neki hinni túl sok mindent tett és túl sok minden történt sőt érdekel miért nem tudott eljönni a temetésre. Ki nem engedte? Mibe keveredett? Ezernyi kérdés cikázott a fejembe ami miatt nehézkesen, de álomra hunytam a szemeim, de rettenetes álmok gyötörtek. Valóságosak voltak és...

Sziasztok manócskák!
Remélem mindenkinek sikerült túlélnie a múlthetet és még sikerült javítania egy kicsit hisz a következő hét már  finale hét lesz ahol már csak egy kis lehetőség van a javításra. El se hiszem, hogy már csak 1 hét és vége a sulinak annyira gyorsan teltek a napok. Jó nekem még kezdődik a három hetes gyakorlatom, de az easy lesz és addig beszeretném fejezni a történetbe ezt az évadot amiből már csak két rész van hátra, de abból a két részből már az egyik az évadzáró.
A résszel kapcsolatba kijelenthettem, hogy számomra ez lett életem legunalmasabb része így nem is reménykedem kommentekbe sőt pipákba se, mert ezt nem tartom annyira hú, de jó résznek. Majd az évadzáró lesz a kedvenc részem.:D
Lelkileg készüljetek fel az utolsó hétre és számolgassatok már vissza a szünetig, mert akkor gyorsabban telik! Nálam bevált ez a dolog.:)
Azért remélem valamennyire bele tudtad magad képzelni a történetbe, ha nem is lesz a kedvenc részed azért remélem beleképzelted magad! 

U.i.: Az évadzáró részhez elkészítettem egy promo féleséget amit majd a következő rész végére teszek ki!