Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a múltkori részre az eléggé magas olvasott létszámot. Viszont komment csak egy érkezett így kicsit szomorkás is vagyok.:c Aztán az egy feliratkozó jobb kedvre vidított.c: A lényeg a lényegben,hogy gyarapodunk erre a blogra is.
Sajnálom,hogy rövid lett,de ígérem a következő hosszabb lesz!
Jó olvasást!
U.i.: Ha elolvastad dobjál már egy kommentett nem esik le az ujjadról a gyűrű szerintem meg hát fel is iratkozhatsz ám,ha tetszik.
Eva H.xxx
Amint ez megtörtént Én azon nyomban felfutottam a kislányomhoz, és szorosan magamhoz emeltem még Ő is érezte a krízis helyzetet,mert elkezdett sírni. Szegény gyerek most látja elsőnek élőben apját erre az édesapja elájul. - gondoltam magamban, és csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz,ha felébred. Az tuti,hogy pipa lesz,de szerintem el se fogja hinni ezt az egészet,de nekem van bizonyítékom szóval állok elébe.
Egy ideig próbálták keltegetni Louist aztán arra a döntésre jutottak,hogy beviszik és a fotelre fektetik. Én csak álltam ott tehetetlenül Emmával és Lexyvel aki teljesen le volt döbbenve egy kérdés cikázott a fejemben "Most mi mit csináljunk? Menjünk", de senki nem törődött velünk szerintem azt hitték elmentünk, de még nagyon is itt vagyunk.
Hirtelen Emma üvöltése miatt vettek észre.
-Gyertek utánunk - szólt oda Liam.
-Mi? Miért? - kérdezte egyből Harry.
-Mivel az a kölyök Louisé - mondta Liam.
-Ch... hazudik - köhécselt Harry.
Becipelték Louist, és a kanapéra ejtették a testét olyan volt,mintha halott lenne. Tényleg még van pulzusa? Annyira csak nem ájult el,hogy meghaljon vagyis remélem.
A fiúk felém fordultak én meg zavaromban a szabad kezem az arcomban csaptam. -Basszus ez rohadtul fájt!
-Miért ütögeted magad? - kérdezte mosolyogva Zayn.
Tényleg miért tettem? Én csak az arcomban akartam tenni a szabad kezem,hogy eltakarjam magam,de hirtelen a kezem az arcomban csapódott.
-Miért jöttél? - szólalt meg Harry lenézően.
-Harry kérlek kulturáltan - dorgálta le Liam Harryt,de Harry csak fintorgott egyet rám.
-Mondtam már,hogy nem az én ötletem volt - biccentettem a fejemmel Lexy felé.
-Ne tereld rám a gondod Anyuci - szólalt meg már Lexy.
-Basszus,de te akartál eljönni,hogy elmondjam az igazat - fordultam Lexy felé.
-Basszus,mert már egyedül nem bírtad, és valld csak be te is el akartál jönni - mormolta Lexy.
-Nem akartam Én el voltam egyedül,de te szereted volna látni Őket Directioner barátom - üvöltöttem felé amitől Emma is felüvöltött el is felejtettem,hogy épp Őt fogom.
-Ne hívj így baszd meg ! - kiabálta Lexy.
-Miért tagadod? - kérdeztem.
Ekkor négy fiú röhögés szakította félben a vitánkat. Okés akkor nem csak Emmáról feledkeztem meg,hanem róluk is oh.
-Mi van? - fordultunk Lexyvel felé kiabálva több se kellet a lányomnak Ő is kiabálva zokogott.
-Olyan viccesen vitatkoztok - kuncogott fel Niall a többiek meg csak bólogattak.
-Örülök,hogy jól szórakoztok - forgattam meg a szemem.
-Figyelj elhallgattatnád azt a ízét a kezedben? - kérdezte Zayn.
-Miért zavar? - kérdeztem.
-Szerintem zavarja - mosolygott Lexy huncutul.
-Valami azt súgja,hogy nem fogod elhallgattatni - fejtette ki Zayn.
-Eltaláltad - mondtam. -,de csak azért nem,mert nem tudom elhallgattatni.
-Ezt,hogy érted? Az anyja vagy csak hallgat rád - morogta Harry.
-És amikor Louis lábát ölelgette, és nézte akkor nem sírt - mondta Liam.
-Egy éves a kölyök, és valószínűleg az anyját megunta,mert csak az apja jelenlétében hallgat el valójában ezért jöttünk,mert már senki nem bírja - mondtam el a mondanivalóm.
-Szóval akkor tényleg Louis lánya? - kérdezte Niall.
-Valószínűleg - forgattam meg a szemem.
-Hazudsz! - kiabálta Harry.
-Miért hazudnák? - kérdeztem.
-Mert te mindig hazudsz - dobta felém a szavakat Harry.
-Harry semmi bizonyítékod,hogy hazudik - tette Liam a kezét Harry vállára.
-És az a kölyök ott eléggé Louis - döntötte oldalra Niall a fejét jobban megvizsgálva a kicsit.
-Köszönöm - mondtam mosolyogva.
-Komolyan ti hisztek ennek a kurvának? - fordult Harry a többiek felé.
-Nem azt mondtuk,hogy hiszünk,de nincs bizonyítékunk azt mondani,hogy hazudik - mondta Zayn.
-De arra se sincs bizonyítékunk,hogy elhiggyük,hogy az a gyerek Louisé - morgolódik Harry.
-Akkor miért futott egyből Louis hozz? Vagy miért imádja Louis anno plüss répáját? Vagy miért hasonlít nap,mint nap jobban Louisra? Gondolkozz, és nézz rá! - ordítottam Harrynek.
-Nálad van Louis plüss répája? - kérdezte Niall.
-Nem ez a lényeg! - kiabáltam le.
-Szerintem nyugodjunk le, és amint felkel Louis vele megbeszéljük - mondta Liam nyugodtan. -Üljetek le nyugodtan!
Leültem arra a székre amelyik mellette volt még egy szék,hogy Lexy mellé üljek. Emma szájában betettem a cumit,mert már engem is idegesített a vinnyogását így már csak a szipogását lehetett hallani.
A fiúk is leültek bár Harry állva maradt, és folyton engem méregetett komolyan már idegesített. Liam csak megforgatta a szemét,hogy legyintett a kezével,hogy ne foglalkozzak vele. Niall csak Emmát bámulta le se bírta venni róla a szemét ez érdekes. Zayn viszont Louis arcát és Emma arcát pásztázta gondolom kereste a hasonlóságot.
Lexyre néztem, és Ő csak mosolygott amitől nekem is kedvem támadt mosolyogni. Na igen mi telepatikus módon megbeszéltük a dolgokat ilyenek a legjobb barátnők.
Addig-addig ültünk csendesen a szobában amikor észrevettem,hogy Emma elbóbiskolt a karomban. Rá néztem egy csak mosolyogtam milyen édesen alszik aztán gyorsan Louisra néztem aki ugyanúgy feküdt,mint Emma. A karjuk a mellkasán pihent, és a fejük enyhén oldalra volt billenve a lábuk meg teljesen szétvetve. Hihetetlen mennyi hasonlóság ezt,hogy nem lehet látni. - gondoltam magamba, és csak mosolyogtam.
Hirtelen egy hangos kiáltás zavart meg:
-Ez egy rossz vicc! - ült fel hiper gyorsasággal Louis.
-Shh egy gyerek alszik - szólaltam meg suttogva.
-Akkor nem álom - dőlt vissza Louis csalódottan.
-Hát nem - szólt bele Liam, és Louis felé indult. -Elmagyaráznád nekünk ez még is?
-Micsoda? - kérdezte Louis mosolyogva amikor Liam rámordult. -Hát az ott egy gyerek.
Még mindig idétlenül mosolygott.
-Arra magunk rájöttünk - köhécselt bele Zayn.
-Akkor minek kérdezitek? - mosolyog tovább Louis erre mind a négy fiú rámordult. -Nem az én gyerekem!
-Há mondtam - mondta Harry.
-Akkor még is kié? - léptem én is közelebb, és láttam Harry közben szólna,de megelőztem. -Na ne mondj semmit! Szakításunk előtti éjszaka úgy hiszem nem védekeztünk.
-Hát,de vettél be gyógyszer nem? - kérdezte Louis feltornázva magát.
-Aha persze,ha tudtam volna - forgattam meg a szemeim.
-Akkor az a gyerek ott az én fiam? - mutogatott Emma felé.
-Kislány,de mindegy - mondtam mosolyogva Emmára nézve.
-Én kisfiút akartam előbb - duzzogott.
-Nagyobb bajunk is van,mint az,hogy kisfiad vagy kislányod van - mondta Niall.
-Akkor is fiút akarok - mondta durcásan Louis.
-Idióta - kiabálta az összes fiú,és kapott a tarkójára egy ütést.
-Basszus ez rohadtul fájt - fogta meg egyből a tarkóját Louis.
-Örülj,hogy csak ezt kaptad, és nem mást - mondta Liam szigorúan.
-Most ezzel most mi csináljunk? Ha megtudják a rajongók,hogy a bandából a leghülyébbnek gyereke van kiakadás lesz - mordult Harry Louis felé.
-Mért én vagyok a leghülyébb tudtommal Niall az idióta - tette védekező pózban Louis a kezeit.
-Ő lenne csak Ő nem követett el egy baromi nagy hülyeséget - morogta Zayn.
-Én nem vagyok apuci, és azt hiszem Liam se az többi apuci - mutogatott Niall Louis felé.
-Várjál szöszi ne most - ugrott talpra Louis, és mindenkire rá figyelt. -Mi lesz Eleanorral? Én szeretem, és most elveszítem.
-Kisebb gondunk nagyobb a te barátnőddel foglalkoznunk - forgatta meg Liam a szemeit.
-Nektek nem nagy baj,de én szeretem Őt - mondta Louis feldúltan, és felém közeledett. -Minek kellet ezzel a gyerekkel felkeresni? Tönkre akarsz tenni? Vagy mit akarsz? Egyet jegyezz meg,hogy sose leszünk együtt!
Hirtelen nem tudtam semmi mást tenni így Emmát Lexy kezében nyomtam, és kiszaladtam a szobából.
Elszaladtam innen fogalmam sincs hova mentem,de azt tudtam,hogy nem akarok ott maradni így egy kis sötét szobában tértem be az ajtót jól becsukva, és hirtelen a földre roskadtam.
Ez csak egy rossz vicc úgy e?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése