2015. október 25., vasárnap

Season 2 Chapter 9 - Örökkön-örökké

Shane Filan - Beautiful in White
Zúg a fejem és fogalmam sincs, hogy kerültem haza és azt meg végképp nem tudom mit keressek Louis szobájában. Az ágy közepén fekszem és Louis sehol sincs pedig ez az Ő szobája. Emlék foszlányaim vannak a tegnapi napról, de csak pár képben; Emma és a tej, a fiúk, az egyik kutya mikor belém jött és a limuzinba az iszogatás aztán a szórakozóhelyen történt dolgokból csak nagyon kevés, de tisztán emlékszem a karcos karomra amin Max hagyta ott jellegzetes nyomait. És azután már csak annyi, hogy próbáltam magam jól érezni a lányokkal, de semmi több. Hogy hogyan kerültem haza arról gőzöm sincs és, hogy miért pont ebbe a szobába vagyok, és a legfurcsább nem a saját ruhámba mivel egy fekete póló van rajta amit ezer közül is felismerek, hogy kié. Louis pólójába vagyok és emiatt meztelennek érzem magam. Egyetlen egy kérdés nyomja a lelkem; mi történt tegnap este?
-Jó reggelt - nyílt ki az ajtó és Louis lépett be felöltözve, és a kezébe egy tálca díszelgett az arcára mikor felnéztem csak úgy ragyogott míg az én arcomon még mindig összezavarodottság tükrözött. Beljebb lépett és az ágyra ült a kezébe a tálcával így feljebb ültem, hogy az ölembe helyezhesse és így is tett. 
-Köszönöm - suttogtam mivel torkomon alig jöttek ki a szavak.
-Semmiség - legyintett a kezével mosolyogva. -Amúgy ajánlom vedd be a gyógyszert a vízzel attól jobban leszel - bökött a tálcán lévő gyógyszerre és a pohár vízre mire bólintottam csak kár, hogy én nem másnapos vagyok, hanem összezavarodott. Jó talán egy kicsit másnapos is, de az mindegy.
A gyógyszerre lehúztam a pohár vizet ami marta a torkom gondolom furcsa neki a helyzet, hogy nem a whisky csurog le a torkomon, hanem a víz. Szokja meg, mert most egy ideig nem iszok semmiféle alkoholt.
-Louis - szólaltam meg újra, de nem mertem a szemébe nézni egész végig a tálcát néztem ahol a kedvenc reggelim terült szét a tálcán. Hihetetlen, hogy még emlékszik erre!
-Tessék? - kérdezte mire felnéztem rá és gyönyörű szép kék szemei örvényletek míg én szégyenlősen újra lehajtottam a fejem.
-Csak azt akarom kérdezni, hogy én tudod.. - dadogtam míg a kezemmel a tálca szélét húztam végig.
-Hogy kerülsz a szobámba? - kérdezte mire felnéztem rá és bólintottam. -Hajnalba bejöttél a szobámba vagyis beestél és lefektettelek - magyarázta el mosolyogva aztán egyből homlokon csapta magát. Tudom, hogy Louis-nak hirtelen ötletei vannak, de ezt mire értsem? -Mármint nem feküdtünk le csak nem akartál egyedül aludni és nem voltál jó állapotba. Nem emlékszel semmire? - Kérdezte mire megráztam a fejem és most Ő vágott meglepődött fejet aztán valami furcsa futott át a szemén, de aztán csak sóhajtott. Történt valami?
-Mondtam, vagy tettem valami furcsát? - persze rögtön a titkaimra gondoltam, mert ki tudja mit mondtam totál beállva szerencsétlen Louis-nak.
-Nem semmi sem volt beestél a szobámba és elaludtál - rázta meg a fejét, de olyan furcsa volt. -Egyél - bökött a tálcára míg én megráztam a fejem és neki estem a reggelimnek ami amúgy tejbegríz volt kakaóval meg szórva. A kedvencem.
Louis végig figyelte minden mozdulatom aztán hirtelen szó nélkül felállt és szinte kifutott a szobából ezzel magamra maradva. Folytattam az evést, de nem hagyott nyugodni Louis viselkedése és az ami átfutott gyönyörű szép kék szemein. Mi történhetett? Tettem volna valamit? De akkor elmondta volna hisz rákérdeztem, hogy történt e valami és azt mondta semmi, és ilyenbe nem hazudna gondolom, vagy talán rosszul ismerném Louis-t? Nem, én teljesen jól ismerem és ami a szívén az a száján vagyis remélem, ha lenne valami azt elmondta volna. Lehet, hogy csak zaklatott hisz még is a legjobb barátjának lesz ma az esküvője és tanú szerepébe lép. Basszus Perrie és Zayn esküvője teljesen elfeledkeztem erről míg a sebeimet nyaldostam!
Félre tettem a tálcát és kibújtam a meleg takaró alól aztán óvatosan lábra álltam és a tálcát megragadva indultam el az ajtó irányába. Bár túl gyorsan állhattam lábra hisz minden második lépésnél botladoztam. Amikor nagy nehezen kinyitottam az ajtót Louis állt az ajtóba kezébe Emmával.
-Anyuci - nyújtózkodott felém Emma mosolyogva.
Louis letette egy percre Emmát aztán kivette a kezemből a tálcát, hogy felemeljem kislányomat aki csak úgy bújt a nyakamba.
-Jó reggelt angyalka - simogattam a kislány haját.
-Jó reggelt anyuci - kuncogott Emma és egy puszit nyomott az arcomra.
-Te leszel a legszebb koszorúslány - mosolyogtam rá.
-Hercegnő - tapsikolt Emma aranyosan míg eligazítottam a kezembe és Louis után eredtem a lépcső felé. Ő már szelte a lépcső fokokat én meg csak utána lihegtem, de ami fogadott a nappaliba azt mások káosznak hívnak, de mi csak esküvői készülődésnek. A nappaliba épp a fiúk vették fel az öltönyüket igaz még az ing begombolásával szenvedtek, de látszólag nagyon el voltak. Végig néztem magamon és akkor jöttem rá, hogy Louis felsője csak a combomig ér.
-Fiúk a lányok merre vannak? - szóltam feléjük mire rám néztek.
-Szoba - bökte felfelé mire felnyögtem mivel pont most jöttem le.
-Zain Javadd(író megj.: vagy Jawadd szóval ne ess nekem csak mindenhol mást írnak) Malik ma bekötik a buksikád - nevetett Harry aki közben a nyakkendőt igazította.
-Tiédet sose fogják Harold Edward Styles - gúnyolódott Zayn.
-Szemét vagy - kezdte el verni a vőlegényt egy párnával Harry.
Emmára néztem aki mosolyogva figyelte Őket míg én csak megráztam a fejem. Sose nőnek fel!
-Han - szaladt felém Niall szinte már kész hadi öltözetbe, de az inge még nem volt begombolva és a nyakkendő is csak lógott a nyakán.
-Kitalálom kössem meg a nyakkendőt - kezdtem bele mosolyogva.
-Nem - vágta rá. -Igazából Emmára van szükségem mivel egy nagyon jó barátja jött el az esküvőre - mosolygott a kezembe lévő kislányra mire végre leesett miről beszél. Theo az édes kis keresztfia akibe az én kislányom beleszeretett még 1 évesen. Jó már akkor mondhattuk volna 2 évesnek, de akkor még nem töltötte be szóval egy volt.
-Kicsoda? - kíváncsiskodott Emma mosolyogva.
-Gyertek a konyhába várnak - bökött Niall a konyha felé és elindultunk Niall kíséretével a konyhában ahol Niall édes anyukája és Theo várakozott. Niall kivette a kezemből Emmát és a kis srác elé állította. -Emma Ő itt Theo egy jó barátod - guggolt le a két apróság közé. -Theo Ő itt Emma a kis kori barátod - mosolygott keresztfiára aki érdeklődve tekintett a lányomra.
-De hát Ő egy lány - fintorgott Theo.
-Te fiú vagy - vágta rá ugyanúgy Emma.
-Ew - mondta mindkét kicsi mire Niall érdeklődve nézelődött hol keresztfiára, hol Emmára.
-A mai fiatalság - egyenesedett fel Niall és a kicsikre mutogatott míg Ők érdeklődve néztek rá.
-Emma mutasd meg Theo-nak a szobád - szólaltam meg mosolyogva kislányomnak szegezve a szavaimat.
-Minek? - kérdezte Emma rám nézve.
-Mivel egy éjszakát itt lesz velünk és te fogod befogadni - mosolyogtam rá.
-Oh a fenébe - duzzogott Emma. -Gyere, de a babáimat hagyjad békén! - Ragadta meg Theo karját és az emelet felé kezdte elrángatni. Már szabályokat add ki talán mégis az én lányom tudja, hogy nyúljon a pasi alsójában és Theo rendes fiú, de ha megbántja Louis-t szabadítom rá.
-Hannah Ő itt az anyukám Maura - szólalt meg Niall és a nő felé intett aki karjában Theo volt.
-Örvendek a találkozásnak - mosolyogtam kedvesen a nőre.
-Én is gyönyörű a kislányod - mosolygott Maura.
-Köszönöm az unokája is egy igaz gavallér - mosolyogtam rá. -Ha nem haragudnak én megnézem a menyasszonyt és én is felöltözök - folytattam mosolyogva mire Maura bólintott míg Niall csak kuncogott így hasba vágtam és köszönés után ott is hagytam Őket.
Az emelet felé vettem az irányt, de elsőként is saját szobám felé, hogy valami ruhát magamra öltsek igaz nem sokáig hisz már nekem is készülődnöm kéne, de Louis pólójában pucérnak érzem magam így ezen gyorsan változtatnom kell. Amint beléptem a szobába a lányok fogadtak és épp Pezz-t öltöztették vagyis inkább már csak a  fűzőjét kötötték meg szóval szinte kész van.
-Hol a fenébe voltál? - támadott le Pezz totál idegesen mikor hirtelen Lex meghúzta a fűzőt és felkiáltott. -Lexy - szólt hátra idegesen Pezz mire Ő csak feltette a kezeit védekezésképen. -Kitalálom átaludtad a napot ne tud meg mennyi az idő! - Fordult felém míg én beljebb léptem és bezártam az ajtót magam után.
-Sajnálom Pezz tegnap totál kiütöttem magam - magyarázkodtam.
-Oh azt tudjuk - nevetett Dani.
-Gyere megcsinálom a hajad - szólalt fel Lou és a székhez invitált, hogy hozzáférjen a hajamhoz. -Nincs időnk most merényletre, készülődni kell - kezdte el fésülni szőke kócos hajamat.
Lou remek munkát végzett a hajammal az egészet felkötötte hátul kontyba és elől csak egy-egy szál kandikál ki belőle. Gyönyörű lett. A hajam után neki látott a sminkemnek és mikor a végén belenéztem a tükörben egy másmilyen Hannah Walker nézett vissza a tükörből. Nem volt kihívó, de már egy kis smink is megváltoztatja az egész arcom, de most nagyon. Szinte magamra se ismertem. Ez lennék én? A lány aki már édesanya és aki elég sok mindent megélt már. Túl sok mindent. A smink eltakar mindent, de az érzelmeimet nem tudja elrejteni pedig milyen jó is lenne az, ha egy kis smink elrejtené az érzelmei, a fájdalmaim és gyengeségeim.
-Ruha hacsak nem akarsz Louis pólójában lenni egész nap - vigyorgott Lex mikor látta kész vagyok. Még el is fogadnám az ajánlatát, ha nem lenne esküvő és nyugodtan lazsálhatnák itthon, de sajnos az élet nem habos torta viszont ez a fekete póló már az enyém.
-Hacsak Pezz meg nem engedi, hogy ebbe menjek az esküvőre - mondtam mosolyogva miközben felálltam és a szekrényem felé léptem ahol a ruhám lógott.
-Szó sem lehet róla - vágta rá Pezz idegesen.
-Nyugi menyasszony - kuncogott Dani míg én levettem az akasztóról a ruhám. Egy szép lila színű ruha volt szívecskés dekoltázzsal meseszerű volt kivéve, hogy nem abroncsos volt, de mégis hosszított ruha volt.
Miután felvettem a ruhát a lányok hátul bekötötték a fűzőt aztán a cipőmbe bújtam bele ami egy fekete magassarkú volt ami tökéletesen ment a ruhámhoz.
-Gyönyörű vagy - mondta Lex mikor kész lettem.
-Mind azok vagyunk - néztem körben mivel mi vagyok Pezz koszorúslányai így mindannyian lila színű szinte mályva színű ruhába voltunk csak más-más ruhába. Például Lexy ruháján fekete csipkék díszelegtek ami pont Lexy-hez illik míg Dani ruhája egyszerűbb fazonú volt.
-Megyek én is felöltözőm és Lux-ot is elkészítem - mondta Lou mosolyogva.
-Tényleg Emma - kaptam gyorsan észhez hisz nekem még a kislányomat is fel kell öltöztetnem.
-Itt vagyok - lépett be Em mosolyogva a rózsaszín ruhájába míg a szőke haját felkötötték kontyba. A ruhája sötétebb rózsaszín volt, de igazi kis hercegnő volt benne.
-Ki segített ebbe angyalka? - guggoltam le elé mosolyogva.
-Én magam - mutogatott magára mosolyogva.
-Hiszi a piszi - nyomtam egy puszit kis arcára.
-Én voltam - lépett be az ajtón Doniya a kezében Theo-val aki szintén már fel volt öltöztetve. -Gondoltam ez a két apróság nem pizsamába jön az esküvőre és mivel én már kész voltam gondoltam segítek egy pár dologban - tette le maga mellé Theo-t és mosolyogva lépett felém.
-Doniya - öleltem magamhoz Zayn nővérét mosolyogva. -Ezer hálám!
-Hálás is lehetsz - húzódott el mire csípőre tette a kezeit. -Miért Lottie-tól kell megtudnom, hogy gyereked van? Nem mentség az, hogy ritkán találkozunk és beszélünk, mert azért csöröghettél volna, hogy gyere van egy meglepetésem - játszotta a sértődékenyt, de nem tudott átverni nem haragszik rám maximum egy iciripicirit ami tökéletesen jogos.
-Meglepetés - tárom szét a karom vigyorogva.
-Legjobb meglepetés - ölelt át ismét mosolyogva, de miután elengedett Perrie felé indult. -Gyönyörű vagy Pezz a bátyám összeteheti a két kezét, hogy egy ilyen lányt fogott - mondta Doniya mire Pezz csak a karjaimba zárta a lányt.
-Köszönöm Doniya - mosolygott Pezz és megtörölte óvatosan a szemét mire mindenki egyszer kiáltott fel. Perrie csak elnevette magát a jeleneten mire Doniya is rosszallóan nézett rá, de nevetgélve persze.
-Pezz néni majd táncolsz velem? - kérdezte a semmiből Emma mosolyogva.
-Veled fogok elsőnek kis csaj - kacsintott Pezz kislányomra. 
-És mi van a vőlegénnyel? - kérdezte nevetve Dani.
-Vele kell elsőnek táncolnod - folytatta mosolyogva Lex.
-Már most elfelejted a bátyámat aki a férjed lesz kezdem sajnálni - kuncogott Doniya.
-Nem illik gonoszkodni a menyasszonnyal - duzzogott Pezza.
-Miért itt ki a menyasszony? - kérdeztem mosolyogva mire meglökött. -Ja te bocsi észre se vettelek - nevettem el magam mire ismét sértődött arcot vágott.
-Indulhatunk? - lépett be a szobába Paul aki az esküvőre viszi minket a fiúk után akik valószínűleg már a helyszínen vannak. Pezz-re néztünk aki bólintott és Ő hagyta el elsőként a szobát Emmával és Theo-val az oldalán utánuk persze Lex és Doniya ment aztán Danielle haladt el mellettem.
-Beszélnünk kell - suttogta mire oldalra döntöttem a fejem és már ment is tovább.
Megráztam a fejem és utánuk igyekeztem és Paul-al az oldalamon lesétáltunk a lépcsőn miközben az esküvői fotós minden lépést fotózott, hogy emlékezzünk erre a nagy napra. Amikor az ajtón mentünk ki a kutyák nem rohantak le mivel hátulra lettek száműzve a kertben így feltűnés mentesen és sár nélkül mentünk végig a kerten a kapuig ahol egy fekete limuzin várt amiről egy emlék foszlány futott végig a fejembe a leánybúcsú estéjéről, de semmi hasznos hisz erre eddig is emlékeztem. Paul besegített mindenki az autóba és azután Ő is beült a vezetőülésben, hogy végre a templom felé elindulhassunk. Perrie lába egész út alatt remegett és, ha nyolcszor nem nyugtatgattuk akkor egyszer se, de haszontalan hisz őrülten idegesen és szerelmes.
Amint megérkeztünk először is Lex, Dani aztán én szálltam ki és úgy utánam jöttek a kicsik amikor megpillantottam a meghívott embereket azt hittem összeesek, ha 80 ember nincs itt az esküvőn a rajongókon kívül akkor egy se még az a szerencse, hogy a vendégekkel a rajongók nem tudtak keveredni. A limuzin ajtajához álltunk ahol Doniya és Perrie szállt ki szemem rögtön Zayn-re tévedett aki teljesen elámult kedvese láttán és a csokorra a kezébe indult meg felé.
Zayn megállt előtte és Doniya adta Pezz kezébe a csokrot, hogy Zayn zakójára helyezze és remegő kézzel oda tűzte azután a fotós egy csókot kért így Zayn odahajolt felé, hogy megcsókolja.A csók után Zayn is átadta a csokrot ami után szintén csók következett míg a vendégek és mi mosolyogva figyeltük Őket. Persze kislányom és Theo már a táncot járta egymás karjaimba és eljátszották az ifjú párt.
-Gyönyörű vagy - mondta Zayn mosolyogva mire Perrie leszögezte fejét szégyenlősen és mivel Zayn-t sürgette az idő így egy homlok puszi után el is indult a templomba a vendég sereggel.
Amint a tömeg befáradt a fotós beállított minket és egy képet készített aztán sorban elindultunk mi is befelé mosolyogva. A kicsik mivel nem mehettek együtt, mert játszanának így Lexy megkapta Theo-t partnernek míg Danielle Emmát így nekem Doniya maradt. Akarhattam volna, hogy a lányom velem jöjjön, de Dani-nak is egy nagy élmény ez, hogy Emma vele megy. Mosolyogva elfoglaltuk a helyünket az oltár két oldalán és elindult a szokásos orgona szó így elindult a menyasszony mosolyogva az apja oldalán.
Hát ide is eljutottunk az esküvő napjáig szemem ösztönösen a fiúkra tévedt akik Zayn mögött álltak aztán végig vezettem a szemem a vendég seregen, de az első sorban megakadt a szemem. Gonoszon vigyorgott rám miközben hátrafésülte szög egyenes barna haját míg én idegesen fordultam vissza. Nem is lenne esküvő enélkül a banya nélkül!

***

Most már hivatalos Zayn és Perrie örök hűséget fogadott egymásnak amit már csak a halál választhat el, de remélem az se fogja. Ami még fontosabb Perrie ezentúl hivatalosan Mrs Malik mármint Perrie Louise Malik-Edwards. Igen pontosan így vette fel mivel, ha simán Malik lesz olyan lett volna, mint a testvére. A rajongók szerencsére a lakodalom helyszínét már nem tudták így nyugodt körülmények között ünnepelhettünk úgy, hogy még a paparazzók se zaklatnak.
A lakodalom már javában tart a fotós mindent amit lehetett lefotózott amit csak mi fogunk látni mivel a fotós Perrie unokatestvére. Perrie és Zayn nagyon meglepett minket mikor egy hatalmas nyitó tánccal nyitottak hisz mindenki tudja, hogy Zayn Malik utál táncolni és mégis táncolt igaz voltak bakik, de még Pezz-nek is amin jókat nevetgéltek és ez az igazi szerelem mikor a pároddal együtt nevetgéltek a bénaságotokon.
Mivel a boszorkány is eljött a lakodalomra, mint Louis kísérője amit gondolhattunk volna hisz Ő Louis barátnője, de miatta egyedül Louis-al nem tudtam táncolni, mert amint a közelébe megyek tuti jelenetet rendezz, vagy rosszabb dolgot. Na nem erre nem vágyok így mikor Louis közelített felém én szaladtam a gyerekekhez, hogy velük táncolok, vagy éppen valakihez becsapódtam táncolni, és ez így jó bármennyire is szeretne a szívem táncolni Louis-al az lehetetlen jobb ez így szerintem is.
-Anyuci  táncoljunk - ragadta meg az egyik kezem Emma míg a másik kezemet óvatosan egy nagyobb kéz fogta meg és mikor felnéztem ösztönösen elakartam húzni, de Ő megtartotta.
Emma össze-vissza pörgött-forgott ezzel minket is ráncigálva, de a szemeim végig Louis-on állapodott meg.
-Theo várj meg - engedte el a kezem hirtelen Emma és közöttünk átfutott ezzel kettesbe hagyva Louis-al.
-Szabad egy táncra? - nyújtotta felém a kezeit mosolyogva Louis és most sehova se tudok futni így egy nagyot fújva megfogtam a kezeit. A kezeimet a nyakánál összefontam míg az Ő kezei a derekamra tévedtek és csak úgy ringatott a számon míg én egész végig gyönyörű szép kék szemeibe bámultam bele. Teljesen magával ragadott. -Tudod egyedül veled nem táncoltam még - suttogta mosolyogva míg beleremegtem érdes hangjától amin felnevetett. -Félős vagy Walker - kuncogott pimaszul míg elfordítottam a fejem játszva a sértődött. -Hiába játszod magad már láttam, hogy nevetsz!
-Mert egy idióta vagy - mosolyogtam rá.
-Köszi a bókot - hajtotta le a fejét mosolyogva míg elnevettem magam. -Amúgy te jobban táncolsz Pezz-nél hisz Őt annyira megtáncoltattam, hogy elestünk - mesélte suttogva nevetve míg felhúztam mosolyogva a szemöldököm. -A ruha a hibás!
-Vagy te, mert pocsék táncos vagy - vágtam rá diadalmas mosollyal.
-Tessék? - háborodott fel nevetve és hirtelen megpörgetett aztán a mellkasára csapódtam miközben Ő végig nevetett. -Táncos lehetnék, ha rossz hangom lenne!
-Ne túlozz - néztem fel rá és arcunk csak pár centire volt egymástól mikor hirtelen megragadta a derekam és felemelt a magasba. Kivételesen most nem kulcsoltam össze a lábaimat a dereka körül, mert tudom nem ezt akarja. Felemelt a magasba és pár percig ott tartott aztán szépen lassan helyezett vissza a helyemre.
Amint a lábam újra érezte a talajt mindenki körülöttünk tapsolt így elhúzódtunk egymástól aztán Louis meghajolt míg hasba vágtam. Magához húzott és egyszerre hajoltunk meg mikor észrevettem, hogy Eleanor a terasz ajtajánál bámul minket rosszallóan. Ez a nézés nekem nem tetszik!
Elhúzódtam Louis-tól mikor kérdően nézett rám, de utána már csak egy nagy sikoltást hallottunk és egyből arra kaptuk a tekintettünket.
-Emma - törtem át a tömegen kétségbeesetten amikor megláttam a kislányom a törött üveg előtt állni. -Mi történt angyalka? - kaptam fel gyorsan Emmát és elkezdtem a kis fejét simogatni miközben szemem sarkából Eleanor mosolygott és rosszallóan csóválta a fejét.
-Mi történt? - szaladt felénk Louis.
-Bejöttem és a földre esett egy pohár amitől megijedtem - mondta Emma aranyosan.
-Karcolás? - esett kétségbe Louis és alaposan megnézte a kislányt, de sehol semmi. Ismét Eleanor-ra néztem és csak megvonta a vállát mosolyogva. Megráztam a fejem és magamhoz öleltem Emmát nem törődve Eleanor-ral csak szorítottam magamhoz a kislányomat lehunyt szemekkel.
-A mami belehalt volna, ha valami történik veled - suttogtam miközben szorítottam magamhoz.
-És apa is - tette hozzá Louis mire felnyitottam a szemem és rápillantottam míg a keze Emma hátán pihent. Emma mindvégig kapaszkodott a nyakamba és a fejét a vállamra tette.
-Felviszem aludni nem akarom elrontani a bulit - szólaltam fel hangosabban és intettem a zenésznek folytassa a mulatságot mikor hirtelen Emma nézett fel.
-Én nem akarok aludni, táncoljunk - mosolygott rám.
-Gyere törpi - vette el tőlem Zayn Emmát mosolyogva. Zayn letette a földre a kislányt és Perrie-hez ment, és elkezdtek hárman táncolni. Így elnézve Őket remek szülők lesznek.
Louis-ra néztem aki mindvégig engem bámult aztán Eleanor-ra néztem aki minket bámult így megráztam a fejem és elindultam az asztalok felé mikor George és Lex kapott el.
-Vonatozás - visította csapkodva Lex.
Megráztam a fejem mosolyogva, de tudtam ígyis úgy is benne leszek a vonatozásban így egyáltalán nem ellenkezdtem csak mentem a többiek után a  menyasszony vezetésével míg a többiek mögé gyűltek én a bátyám vállát fogtam míg Zayn nevetve táncolt őrülten Danielle-el ezzel ellentmondva a vonatázásnak pedig mindenki benne volt kivéve a két kis különc. Theo folyamatoson lökdöste ki a vonatból Emmát nevetve aztán Perrie előre állította a kislányomat és Theo-t így Ők vették át a vonatot.
-Én beakarok állni ám - nevetett Dani miközben Zayn össze-vissza pörgött vele.
-Különcök - kiabált rájuk mögülem Niall nevetve.
Niall erősen fogta a vállamat szinte szorította míg hátra néztem és csak vigyorgott míg egyik kezemet levettem bátyám válláról és rácsaptam Niall kezére aki értette a célzást így lazábban fogta.
A dal akkor lett vége mikor kinn a friss levegőn voltunk így feloszlott a vonat és kezdetét vette egy újabb szám, de én az asztalom felé mentem volna, ha nem ragadja meg valaki a csuklómat és nem ráncigál a vécék felé ahol van egy lépcső ami az öltözőkhöz vezet, de az illető a lépcső alá ment ahol senki nem látott és mikor kihúztam a kezem a markai közül láttam meg ki Ő.
-Mi a francot akarsz? - fontam össze a karjaimat a mellkasom alatt.
-Takarodj Louis közeléből, vagy a következő pohár Emma fejét éri - vágta rá ingerülten.
-Próbálom, de ne.. - nem tudtam befejezni a mondatot, mert megragadta a nyakam és a falnak szorított. Felemeltem a kezem, hogy eltaszítsam magamtól mikor hirtelen elengedett és azt a csuklómat fogta meg ahol Max hagyta rajta a karcolásait persze ezt eltakartam egy karkötővel, de úgy néz ki Eleanor észrevette.
-Szóval elkéstem Max elvégezte ismét a piszkos munkát - nevetett és lejjebb húztam a karkötőm, hogy lássa. -Max, Max, jó öreg barátom ismét bukni fogsz - rázta a fejét nevetve.
Kihúztam a karomat Eleanor kezei közül és visszaigazítottam a csuklómra a karkötőt ami pontosan eltakarta.
-Valaki tud erről? - kérdezte mire megráztam a fejem. -Helyes és ez így is marad - folytatta fenyegető hangnembe mire bólintottam. -A lényeg sokkal rosszabbat tehetek az édes kislányoddal Hannah - mondta aztán hátat fordítva nekem elsétált ezzel engem magamra hagyva.
Lehet, hogy sokat változtam és sokkal erősebb vagyok, de a szemeimből elkezdtek hullani a könnyeimet amit óvatosan megtöröltem, hogy a sminkemet nehogy elkenjem, mert az is feltűnne egy két embernek amit szeretnék elkerülni. Miért nem tudja megérteni, hogy nem tudom magam távol tartani Louis-tól, mert van egy lányunk? És nem veszi észre, hogy azzal, hogy a lányát bántsa Louis-t is bántja? Bár Őt mit érdekel mások boldogsága a lényeg, hogy egy hírességet maga mellett tartson és bármit megtesz ez ügy érdekébe. Egy mocskos, szívtelen boszorkány aki nem törődik senki érzéseivel csak saját magáévá. Szerintem még Max-et is csak kihasználta. Nekem édes anyukám azt mondta, hogy minden rosszat amit adunk azt visszakapjuk az élettől és  remélem Ő is mindent visszakap egyszer az élettől.
-Hannah, Hannah - hallottam meg egy kiabálást mire megtöröltem óvatosan a szemem és elindultam a lépcső mellől kifelé ahol bátyámat leltem. Egyből a karjaiba rohantam és a fejemet mellkasára tettem pihenni. -Minden rendben húgi? - Simogatta a hátam mikor ránéztem és bólintottam.
-Persze csak erre szükségem volt - húzódtam el egy nagy mosolyt erőltetve az arcomra.
-Remélem nem hazudsz és ez igaz - mosolygott rám mire az arcom elkomorult egy percre aztán újra rámosolyogtam és bólintottam. Egy hazug vagyok. -Gyere táncoljunk húgocskám - tette elém karját amibe egyből belekapaszkodtam és visszamentünk a táncterembe amikor hirtelen Emma, Theo és Lux rohant le. Na már bevonták Lux-ot is, de legalább van egy nagyobb gyerek is köztük aki vigyázz a két kicsire.
-Táncoljunk - mosolyogtak mind a hárman és megfogtuk a kicsik kezét, és egy nagy kört alakítva kezdtünk el táncolni.
A szemem Louis-ra tévedt aki Eleanor-ral táncolt a táncparkett túlsó végében táncoltak és így lesz a legjobban. Ők ott és én itt.

 ~Zayn Malik szemszöge~
A templom előtt várok arra a személyre aki nélkül ez az egész nem is lenne hát persze, hogy az én menyasszonyomra. Vártam ezt a napot igaz sose gondoltam volna, hogy az esküvőmre testőröket is kell hívni, mert a rajongók csak úgy őrjöngenek így drága barátaink a testőrök kordonokat állítottak fel és Ők is felálltak a védelmező pozícióban, de ha az egész nem lenne nem ismerném Perrie-t és most nem Őt várnám itt a templom előtt. Mindennek van előnye is és hátránya is, de csak te döntötted el melyikre tekintesz nagy jelentőséget és én az előnyre, vagyis rá.
A templom előtt megállt egy fekete ajtó mire a fiúk felé tekintettem akik csak mosolyogva bólintottak aztán édesanyám lépett felém.
-Készen állsz, drágám - ölelt magához mosolyogva, de a szemei meggyűltek könnyekkel.
-Jó döntést hoztam anya? - suttogtam aztán elhúzódott tőlem és nevetve megtörölgette a szemeit.
-Ezt csak te tudod drágám - mosolygott rám. -Ezt akarod? - Kérdezte mire felidéztem azt a pillanatot amikor megismertem Perrie-t ahogy lassacskán egymásba habarodtunk és az összes civakodásunktól kezdve az első csókig. Az összes emlék felgyülemlett bennem ami rólunk szól a mosoly ami után egyből beleszerettem és a sok-sok haj csavargatása. Igen jól döntöttem! Bólintottam mire anya biccentett mosolyogva. -Ha te magadnak helyesnek látod akkor semmi akadály nincs!
-Köszönöm anya - nyomtam egy puszit az arcára aztán megragadta a vállam és az autó felé fordított ahol pont Ő szállt. A lélegzetem is elállt annyira gyönyörű volt.  Anya belepaskolt a fenekembe mire felhúzott szemöldökkel bámultam rá, de Ő csak kuncogott és mosolyogva elindultam felé.
Előtte megálltam és láttam Ő is teljesen zavarba van hisz Doniya adta a kezébe a csokrot amit az öltönyömre kell tűznie pedig nála kéne lennie. Megragadja és óvatosan, de ügyetlenül felhelyezi a virágot persze mindvégig engem bámul és én is Őt. Nem tudok betelni a látványától.
Amint feltűzte kötelező volt megcsókolnom bár erre vártam már amióta megérkeztem, hogy belibbenjen és megcsókoljam. A csók után átadtam neki a csokrát ami után szintén egy csókot váltottunk.
-Gyönyörű vagy - suttogtam a fülében, de sürgetett a kötelesség és amint a tömeg befáradt a templomba én is otthagytam Őt, hogy elfoglaljam a helyemen az oltár előtt.
A koszorúslányok sorba jöttek be és teljesen el is feledkeztem róluk, de most már látom Őket is mindegyik egytől-egyig gyönyörű, de egyik se ér fel Perrie-hez. Ha valakit szeretsz csak Őt találod gyönyörűnek és én Perrie-t látom csak. Az én oldalamon a fiúk álltak míg a lányok velük szemben álltak fel kivéve a kicsik akik legelőre leültek bár az egyik apróságnak hoznia kell a gyűrűket.
Az orgona megszólalt és elindult szerelmem felé alig vártam, hogy végre idetipegjen és átvegyem édesapjától persze elmondta nekem, hogy vigyázzak rá amit persze egyből megígértem és amint Pezz elköszönt apjától belém karolt és a pap elé álltunk.
A pap elkezdet szintén a jól betanult szentbeszédét amire nem igazán figyeltem, mert mindvégig Perrie-t bámultam amit a pap is észrevett.
-Mr Malik tudom, hogy azért jött ide, hogy elvegye élete szerelmét, de azért kicsit figyelhetne - szólt rám mosolyogva mire zavartan előre fordultam. Bocsásson meg maga nem gyönyörű, hogy bámuljam!
-Beégett - köhécselt mellettem nevetve Louis mire ránéztem szúrós szemekkel és behúzta füle, farkát.
A pap folytatta a beszédét és próbáltam ráfigyelni, de a gondolataim teljesen máshol jártak egyedül akkor kaptam fel a fejem mikor a pap magához hívatta a gyűrűket és Emma indult felénk, de a pap előtt egyből meg is állt.  A pap vízzel meglocsolta a gyűrűket amire Emma érdekesen tekintett.
-Ez rám ment - suttogta nekem hátra. -Miért locsolt meg? Büdös vagyok? Én fürödtem - suttogta mire elnevettük magunkat szegény kislányon.
A pap felénk fordította Emmát és most jöttek azok a bizonyos fogadalmak amit megbeszéltünk Perrie-vel, hogy csak egyet mondunk el és a többit egy borítékba írtuk amit majd átadunk egymásnak esküvő után.
-Zayn fogadod, hogy az itt jelenlévő Perrie Edwards-ot elfogadod hites feleségedül, szereted, becsülőd míg a halál el nem választ? - kérdezte felém fordulva a pap.
-Fogadom - mondtam és Perrie-re mosolyogtam aki szintén visszamosolygott.
-Akkor húzd kedvesed ujjára szerelmed jelképeként a gyűrűt - mondta mosolyogva a pap és elvettem a kispárnáról - amin a gyűrűk vannak - a  gyűrűt míg a másik kezemmel megragadtam Pezza jobb kezét.
-Fogadom, hogy kitartók melletted jobban-rosszban és, ha összeveszünk megígérem neked akkor is együtt maradunk hisz mi túlélünk mindent - mondtam mosolyogva és felhúztam az ujjára a gyűrűt míg Ő küszködött a könnyeivel. Igen ez volt a célom nyertem!
-Szemét - nevetett sírva és beleütött a vállamba.
Megfogtam az arcát és letöröltem óvatosan a könnyeit és megcsókoltam aztán elhúzódtunk és a pap most szerelmem felé fordult.
-Perrie fogadod, hogy az itt jelenlévő Zayn Malik-ot elfogadod hites férjedül, szereted, becsülőd míg a halál el nem választ?
-Fogadom - mondta mosolyogva és már nyúlt is a gyűrűért míg megfogta a jobb kezem. -Fogadom, hogy sok adóbevallást fogunk írni és ebbe sose lesz hiányod - húzta fel az ujjamra a gyűrűt mire elnevettem magam és ismét megcsókoltam. Mindenben legyőz ez nem érvényes már kezdek önbizalom hiányos lenni miatta.
A pap visszaküldte Emmát a helyére míg Ő mosolyogva sétált vissza a helyére aztán a pap felé fordultunk aki csak mosolygott ránk.
-Akkor most már kijelenthettem - kezdte mire mosolyogva ezzel is húzva az agyunket. -Mostantól Önök férj és feleség. Zayn most csókold meg a feleséged - utasította mire tettem is a kérésnek és most hosszasan megcsókoltam hisz már erre vártam egész nap eddig csak kis apró csókokat csentünk, de most már végre többet is adhatunk, kaphatunk egymástól. És a szaván fogom fogni a fogadalom téren!
Miután elhúzódtunk a pap felé fordultunk akik elsőként gratulált és beállt közénk, hogy kisétáljunk a templomból miközben meghallottuk a harangot ami kongani kezdett.
A templom előtt megálltunk és az összes vendég egyesével jött pusziért és gratulálni. A végén jöttek a fiúk és a lányok velük meg a kicsik. Louis karjában a lánya volt míg Niall karjába a keresztfia és Harry kezében meg a keresztlánya míg Lou csak rázta a fejét nevetve.
-Gratulálok haver - mondta Louis mosolyogva aztán felém tartotta Emmát és egy puszit váltottunk. -Most Perrie néninek - emelte Emmát Perrie felé. -Gratula Pezza - mondta Louis mosolyogva miután magához emelte vissza Emmát.
-Köszi Louis - mondta szerelmem és két puszi után Louis is tovább állt.
Hannah, George és Lexy jött utánuk akik szintén mosolyogva gratuláltak aztán jött Styles a keresztlányával, és mikor Lux meglátott egyből a karjaimba ugrott amin Harry durcáskodott, de nevetve gratulált nekem és Pezz-nek aztán tovább állt. Niall egy poénnal gratulált nekünk míg én kezet fogtam Theo-val és Perrie-nek egy puszit is adott. Miután Ők is tovább álltak Liam és Danielle jött mosolyogva míg én elütöttem a poénom miszerint Ők lesznek a következők amin egyszerre nevettek fel. Ne nevessetek ez az igazság!
Azt hittük Ők az utolsók erre megjelent egy nem közkedvelt személy.
-Gratulálok nektek - mosolygott gúnyos mosollyal.
-Te mit keresel itt? - kérdezte ellenszenvesen szerelmem.
-Louis-sal jöttem csak nem baj? - tette a kezét a szívére mire Pezz már rávágta volna, hogy de igen kurva nagy baj, de mivel nem akartam jelenetet így a kezemet a szájára tapasztottam.
-Csak menj - morogtam mire megvonta a vállát és ment a többiek felé vagyis inkább Louis felé. Feleségemre néztem - milyen fura így mondani -  aki csak rosszallóan rázta a fejét míg én is ugyanarra gondoltam, ha ez a nő itt van akkor valami készülőben van, de nem fogja tönkre tenni az esküvőnket azt nem hagyom.
Miután a fotós készített egy csoport képet az egész vendég seregről persze minket állítottak be középre azután elindultunk a lagzi helyszínére ami paparazzi és rajongó mentes. Miután mindenki elfoglalta a helyét és kihozták a vacsorát mindenki elkezdett enni hisz szinte mindenkinek kopogtak a szemei. Valaki az egyik családból viszont humoros volt hisz elkezdte verni kanállal a tányért.
-Muszáj - mosolygott rám kedvesem mire megcsókoltam.
Ezt az egészet még párszor eljátszották sőt enni nem hagytak minket amikor neki álltunk volna enni Emma, Lux és Theo jelent meg az ölünkben, és még akkor is csörömpöltek, de most Perrie helyett a gyerekek arcára nyomtam egy puszit.
-Így nem jó? - kérdeztem mosolyogva.
A vacsora elteltével következett a nagy produkciónk Perrie-vel a nyitótáncunk ami elsőként is egy hagyományos lassú számra ment aztán jöttek a pörgősebbnél pörgősebb számok, mint például Michael Jackson és Elvis Presley egyik száma, de nem csak az Ő számukra táncoltuk csak számomra az Ő számukra volt a legnehezebb táncolni, de zárásképpen szintén lassúval zártuk aztán elkezdődött a mulatság.
A fiúk megragadtak és kivittek az előtérben.
-Most iszunk egyet közösen - mondta Harry mosolyogva és töltött mindannyiunknak aztán egyszerre megemeltük a poharunkat koccintásképen. -Arra, hogy mindig együtt maradunk - mondtuk egyszerre és a koccintás után lehúztuk. Nem tudom honnan van ez a pia, de eléggé erős volt.
Amikor megfordultam a lányok jelentek meg mire érdeklődve néztünk rájuk.
-Nem viszlek haza - mosolyogtam  újdonsült feleségemre.
-Én se téged - vágott vissza mosolyogva. -Na, de sicc koccintunk a lányokkal - került ki mosolyogva.
Már szóltam volna vissza nekik mikor a kicsik rángatták a kezemet, hogy menjek velük táncolni így elhagytam a színteret és a parkett felé mentünk táncolni.
Mindegyik gyerek csak úgy rázta magát és megpörgettem mindegyiket mosolyogva.
-Zayn bácsi emelj fel - nyújtózkodott Emma mire tettem amit kér. -Pörögj körben - utasította mosolyogva. -Lábujjhegyen - szólt rám nevetve és úgy tettem ahogy mondta. Aztán megálltam és hátra dőlt a karomba azt kiabálva, hogy póz míg én is azt csináltam. -Nem is rossz - mondta mosolyogva míg megpusziltam az arcát. -Szúrsz - lökött el magától mire felháborodva megcsikiztem és elkezdett nevetgélni.
-Én is én is - kérlelt Lux.
-Velem repülőzz - szólalt meg Theo.
-Höhö srácok nem játszunk táncolás van - tettem le Emmát mosolyogva mire Lux megragadta mindkét kicsi kezét és elkezdtek táncolni.
Amikor elhaladt mellettem Hannah megragadtam és magamhoz húztam egy táncra hisz Pezz most Liam-el táncol.
-Bántott? - suttogtam a tánc közben miközben Eleanor-ra böktem aki épp Louis-al táncolt.
-Nem - rázta meg a fejét.
-Remélem ez igaz - suttogtam és megpörgettem aztán visszahúztam.
-Igaz Zayn nyugi élvezd a bulit - mosolygott rám.
-Hidd el azt teszem - mosolyogtam rá.
-Már a tiéd - mondta mosolyogva.
-Bizony az enyém és el nem engedem - gondolkoztam elmosolyogva és megöleltem Hannah-t, és úgy folytattuk a táncunkat.

Hajnali egy óra van és a buli még mindig tart hisz a jó lakodalom reggelig tart, és ez a legjobb igaz azért volt pár vendég akik hazamentek, de még mindig vagyunk elegen. A gyerekek közül egyedül Theo volt az aki elaludt, de Őt Maura felvitte az emeletre és ott maradt vele. Szegény kis srác lefárasztotta két kis csaj!
Perrie-vel éjfélkor átvettük a másik ruhánkat így most piros-bordó színben tündöklünk míg a koszorúslányok is átöltöztek velünk. A vendégek többsége vizet és alkoholt fogyaszt, de mindenki jóízűen eszi az apró sütiket és a tortákat na meg az esküvő tortát szóval senkit se kapott el az alkohol mámora szerencsére.
Leültem az asztalhoz kicsit szuszogni ahol Hannah ült és az ölében Emma bóbiskolt.
-Szerintem felviszem aludni - simogatta Emma haját.
-Micsoda? Fenn vagyok - pattant ki Emma és leugrott anyja öléből. -Táncoljunk - fogta meg anyukája kezét.
-Energia bomba vagy törpi - mosolyogtam rá.
Hirtelen a Jóbarátok főcímdala szólalt meg mire én is felpattantam és összeszedve a csapatot egy kört alkottunk míg középen a két kislány volt. Összeölelkeztünk így a kicsik helye összeszűkült, de élvezték nagyon is hisz köztük nevetgéltek.
-Palacsinta - visította Emma és Lux egyszerre.
-Szeretem - nevetett Niall.
-Mit nem? - tette fel a költői kérdést Harry mosolyogva.
Elkezdtünk körbe-körbe járkálni míg a gyerekek nevetgéltek csak aztán mikor elszédültünk megálltunk és kijjebb jöttünk, hogy tudjanak mozogni aztán ismét bezártuk Őket.
A szám lassabbra váltott, de az is a barátokról szólt így arra csak kicsit dülöngéltünk, mintha be lennénk rúgva, de esküszöm, hogy józanok vagyunk sose voltunk még ennyire józanok.
-Elhiszitek ezt - kezdte mosolyogva Hannah aki bátyja és Louis között állt. -A balhés párosunk férj és feleség ezentúl!
-Felnőttek - nevetett Dani.
-Jó vicc Peazer - szólalt meg Harry nevetve.
-Te se fogsz felnőni Harold Edward Styles - vágott vissza Lex kiemelve a vezetéknevét.
-Ki gondolta volna, hogy Lex nem szólal meg - gondolkozott el hangosan Liam.
-Örökkön-örökké - mondta Dani mosolyogva mire érdeklődve néztünk rá. -Együtt - mondta ki mosolyogva mire leesett.
-Örökkön-örökké - mondtuk egyszerre mosolyogva és sokkal szorosabban szorítottuk egymást.

 Sziasztok mézes csupraim!
Már komolyan elvonásai tüneteim voltak, hogy nincs ihletem a részhez és írni se tudok, de most ez változott a drága őszi szünetnek köszönhetően. Imádunk őszi szünet! 
Elég hosszú rész lesz amire remélem kárpótol titeket a késésekért viszont azt kell mondjam eléggé laposka lett a sztorija, de most ez a rész erről szólt sajnálom. Igazából ebbe a részben vannak olyan jelenetek benne amik idén nyáron megtörtént esetek voltak szóval volt honnan merítenem ötletem. 
Próbáltam érdekessé tenni remélem valamennyire sikerült is, de ha nem akkor sajnálom ígérem a következő jobb lesz!
Köszönöm a részben való közreműködést Little Quenn-nek és Esmee H.-nak Ők segédkeztek a fogadalmakba, ha Ők nincsenek nem lettek volna jó fogadalmaim! :)

Várom a vélemény nyilvánítást ide alulra! :)

6 megjegyzés:

  1. Fú imádtam ezt a rèszt is. Hjajjj.....nem tudom mit írjak....gyűlölöm Eleanort hogy egy ilyen szép napon is betud pofátlankodni és tönkre tudja tenni valakinek a boldogságát. Cukiii Louisooom..nem igaz hogy nem mondott semmit Hannahnak az estéről. Annyira szeretném ha összejönnének végre. Lenne egy aprócska kérésem (nem muszály megtenni csak nekem sokat jelentene). Szerdán hajnalban utazok haza Erdélybe és ott nincs wifi. Nem tudom mennyit írtál meg a kövi részből csak szeretnék utazás előtt olvasni egy utsó részt. De nem muszály. Meg értem ha nincs ihleted ez csak egy kérés. Azért siess a kövivel! Xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eleanor nélkül minden olyan unalmas lenne :D Ha most cuki Louis akkor a következő részben minden olvasóm a torkomat fogja elvágni jujci :O Az még messzebb va, hogy Ők ketten összejönnek ez az aprócska bibi.
      Már elkezdtem a következő részt mielőtt ezt kitettem és még csak 1 oldal van meg sajnos így nem tudom, hogy tudom e teljesíteni ezt a kívánságod, de szeretnék még őszi szünet végére kitenni egy részt így igyekszem :)
      Csak az olvasók miatt siettek :)

      Köszönöm szépen a kommented! :)

      Törlés
  2. Szia
    Múlt héten találtam rá a blogodra.Végig olvastam,és imádom.Annyira,de annyira jól írsz,és a történet is fantasztikus.Ez a rész egyszerűen perfect lett.Perrie és Zayn de kis cukik,és persze az összes többi karaktered is Eleanoron és Maxon kívűl.De úgy jó a sztori,ha nem minden happy,így az érdekes.Tényleg nagyon jók lettek a fogadalmaik,és ne aggódj nagyon érdekes lett.
    Várom a kövit! :)
    xx Meli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm kedves szavaid ezek sok erőt adnak nekem egy-egy rész kapcsolatán! :)
      Én is azon az elven vagyok, hogy nem minden a boldogság hisz akkor minden unalmas és lapos lenne. A fogadalmak nem az én műveim én csak kiegészítettem, ha ki tudtam. :)

      Ígérem megpróbálok segíteni a következő résszel csak azért, mert ilyen kedves szavakkal inspiráltok! :)

      Törlés
  3. Nagyon jó rész lett. Le vagyok nyűgözve. Nagyon tetszik a történet és az írámód is! Mindig alig birom kivárni a következőt. Kiváncsi vagyok hogy alalulnak majd az események.. Mindig rész elég izgalmasra sikeredett. Nagyon gratulálok az eddigiekhez. Csak így továb.. Remélem hamar jön az új rész.
    Hű olvasód. :* xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Istenem annyira jól esnek ezek a szavak, hogy bőgni van kedvem persze a boldogságtól, de akkor is már megsirattok engem. :') A sok sok kedves szavatok tett ilyen íróvá és ígérem hamarosan következik a következő rész! :)
      Még a suli előtt hallotok felőlem ígérem :)

      Törlés