2016. január 22., péntek

Season 2 Chapter 18 - Végtelenségig

„De muszáj próbálkozom 
Magasra kell tartanom 
a fejem”

Miley Cyrus - The Climb
Hajnalok hajnalán eszeveszettül rohantam a legközelebbi mosdó felé mivel a rosszullétek még nem éppen múltak el így reggelig a vécé mellett a pihe-puha szőnyegen tértem nyugovóra. Bár azt nem lehet alvásnak nevezni hisz minden tíz percben felkeltem, hogy a felesleget kiadjam magamból komoly nem is értem mi jön ki belőlem hisz ennyit nem ettem még az évek alatt se. De a tudat, hogy terhes vagyok ami annyit jelent, hogy ezek a rosszullétek nem sokáig fognak zavarni hamarosan elmúlnak, ha azt vesszük mikor Emmával voltam terhes három nap alatt lezajlott, de félek most ráhúzok még egy-két napot. Ez egy nagyon nagyon hosszú terhesség lesz azt hiszem.
-Mami - hallottam meg egy kislány hangját a szobából mire felemelkedtem és mikor próbáltam eltűrni az arcomból a hajamat Ő már az ajtóba állt míg mögötte Louis volt. Ácsi! Louis? Mi a frászt keress még itt?
Gyorsan talpra ugrottam és a csap felé álltam, hogy míg az arcomat mosom addig se lássa kialvatlan fejemet. Nem lenne jó neki most magyarázkodnom miért nézek ki úgymint egy mosott szar.
-Minden rendben? - szólalt meg Louis mire én a törülközőbe bújtattam a fejem persze csak képletesen hisz éppen csak megtöröltem. Hevesen bólogattam, de egy percre se tekintettem rá hisz amint ránézek elfog a bűntudat és nincs kedvem már kora reggel hazudni neki sőt most már egyáltalán nincs kedvem hazudni neki mégse tehetek mást. -Csak elbúcsúzni jöttem - a törölköző hirtelen megdermedt a kezemben míg én óvatosan felemeltem a fejem. Letettem a törölközőt a helyére és lassan feléjük fordultam karba tett kézzel tudom, hogy még a hajam úgy néz ki, mint egy szénakazal, de azt kitudom magyarázni azzal, hogy csak úgy beestem az ágyban.
-Apuci elmegy - szomorkodott Emma akit rögtön felkapott Louis és magához ölelgette.
-Nem örökké megyek el prücsök és különben is mire visszajövők kapsz egy kistestvért - puszilta meg Louis lánya arcát aki elgondolkozott elsőnek aztán a kis kezeit édesapja nyaka köré fonta és a száját mosolyra húzta úgy kezdett el boldogan bólogatni. Mit fog szólni mikor megtudja, hogy két kis tesója lesz? De az egyik vér szerinti kis tesó lesz!
-Nagyon ajánlom, hogy kislány legyen - mutatta fel az ujját Emma és fenyegetően nézett apjára mire Louis nevetve arcon csókolta a kislányt amire a kislány kacagni kezdett mivel meg is csikizte.
Louis a csikizés után letette a kislányt.
-Menj prücsök lent találkozunk - Louis a kezével felemelte a szoknyáját mire Emma ráripakodott és lábujjhegyre állva kinyitotta az ajtót, és már nyoma se volt. Louis becsukta a fürdőszoba ajtót aztán felém fordult mire az én lenéztem meztelen lábamra ami teljesen belesüppedt a szőnyegben akkor néztem fel mikor Louis már közvetlen előttem állt és a kezei a derekamra siklottak. Belebámultam kéken ragyogó szemeiben amik, mint mindig most is magával ragadtak és egy kis önerő kellett ahhoz, hogy ne lágyuljak el neki pedig mindennél jobban akartam, hogy Louis mosolygós ajka az én ajkaimra csapjon le. -Most szólj és nem csókollak meg búcsú csókként - behunyta a szemeit míg a homlokát a homlokomnak döntötte így ajkai csak pár centire voltak tőlem. Amikor észrevette nem válaszolók kicsit megdöntötte a fejét és közeledett felém amikor hirtelen ellöktem magamtól és a vécé felé hajoltam.
Basszus.
A vécé elé leroggyantam miközben csak úgy jött belőlem ki minden és mikor végre elmúlt a vécé tetejét lehajtottam és arra hajtottam a fejem. Hirtelen egy kéz siklott a vállamra, de tudtam kié így egyáltalán nem ért meglepetésként viszont tudtam ez annyit jelent, hogy most mindent el kell neki magyaráznom. Hazudni fogok Eleanor gyereke miatt sose hittem volna, hogy egyszer ilyen önzetlen leszek pedig most lenne alkalmam kitálalni neki, de nem én önzetlen liba vagyok.
-Minden rendben? - szólalt meg mire felkeltem a földről és a csap elé álltam, hogy megmossam az arcomat aztán újra megtörölköztem és úgy fordultam felé. Túl nehéz azokban a szemekben hazudni!
-Persze... csak gyomorrontás - legyintettem a kezemmel miközben megvontam a vállamat is hozzá persze a szememet lesütöttem képtelen vagyok a szemében hazudni.
-Biztos? - kérdezte ismét aggodalmas tekintettel mire csak bólintottam és ismét közelebb akart felém kerülni mire én csak a fejemet ráztam. -Miért ne? - döntötte oldalra a fejét miközben a kezeit összefonta a mellkasánál így a fehér pólóban - amit gondolom a nászút miatt fel - átlátszódtak jobban a tetkói meg persze a nem tökéletes teste, de én mégis imádom.
-Nős vagy - vágtam rá az arcára nézve és én is összefontam a karjaimat a mellkasomon. -És gyereked lesz - tettem hozzá ami jobban érdekelt engem míg az előző, mert azt tudom, hogy nem szerelem házasság volt.
-Igazad van - bólint és leeresztette a kezeit míg én oldalra fordított fejjel kémlelte. -Nem kéne itt lennem - rázta meg a fejét és mire szólni akartam, hogy nem úgy értettem Ő már ki is viharzott a fürdőből egy hatalmas ajtócsapódással így ismét magamra maradtam.
A hasamra csúsztattam a kezemet és úgy meredtem percekig a fehér ajtóra ahonnan előbb lépett ki a gyermekeimnek az apja hisz most már nem csak a gyerekem apja, hanem a gyermekeim apja már nem beszélhetek csak Emmáról, már itt van ez a kicsi is. Megráztam a fejem és én is elindultam az ajtó irányában amit szinte kitéptem a keretéből és a szobámban találtam magam. A szekrényemhez léptem ahonnan kivettem egy fekete cicanadrágot és hozzá egy hosszú kötött pulcsit amit később is tudok hordani hisz ez a pulcsi eltakarja a hasam emiatt nem lesz feltűnő senkinek egy ideig. Hogy utána mi lesz azt én se tudom, de ki kell találnom. A másik szekrényemből kivettem egy melltartót és egy bugyit így az ágyra dobtam mindent.
Gyorsan lekapkodtam magamról a pizsamám és felvettem az elővett fehérnemű és ruhadarabokat aztán ismét a fürdőbe rohantam ami hatására majd nem orra estem hisz zoknit elfelejtettem húzni meztelen lábamra. Szerencsére semmibaj nem történt, mert a csapban beletudtam kapaszkodni, de túl nagy volt helyette az ijedtség.
Elsőként is megmostam a fogam azután kifésültem nagyon kócos hajamat, de így se lett teljesen egyenes valamiért a vége mindig kunkorodik és nekem meg nincs sok kedvem kivasalni így maradt ilyen amilyen. Amikor kész lettem a tükörbe látszólag egy másik lány nézett rám vissza, mint a fésülködés előtt, de legbelül ugyanolyan voltam. Semmilyen. Egy érzelmileg roncsolt terhes anyuka aki fáradt és pár perc múlva megint kidobja a taccsot.
A fejemet rázva léptem el a tükörtől és visszamentem a szobámban ahol a zokni helyett felvettem a szürke mamusz csizmám és miután a telefonomat a szekrény mélyére rejtettem kiléptem a féltett szobámból aminek az ajtaját gondosan bezártam. A folyosó túl csendes volt gondolom mindenki a nappaliba búcsúzkodik így én is a lépcső felé vágtattam és amint a lépcsőhöz értem lent megláttam Louis-t ahogy édesanyját ölelgeti miközben Eleanor mosolyogva öleli Sophia-t miközben mond is neki valamit. Remélem Ő is megy velük nincs szükségem egy Eleanor szolgára így is túl sokan lakunk a házban és most még a Tomlinson család is itt van.
Óvatos lépkedtem lefelé a lépcsőn, de még így is észrevettek hisz az eddig ölelkező anya-fia ölelés szétrebbent és helyette mindketten engem néztek. A Tomlinson-ok nézése nagyon is zavaró!
-Hannah - szaladt felém Phoebe és Daisy, és amint leléptem az utolsó lépcső fokon magukhoz öleltek míg én mosolyogva öleltem Őket vissza.
-Hé csajok én nem megyek el - mosolyogtam rájuk mikor elengedtek. -A bátyátoktól búcsúzzatok - biccentettem Louis felé akinek a pillantása egészen a lelkemig hatolt így inkább visszafordultam az ikrek felé, de még úgyis éreztem magamon Louis pillantását.
-Már elbúcsúztunk tőle most te jössz - bökött meg Daisy míg mindkettő mosolyogva a szemöldökét húzogatta mire én megforgattam a szemem. Tudtam, hogy ez elkerülhetetlen és egy percre Eleanor-ra néztem aki fenyegetően tekintett rám míg én kikerültem a lányokat és Louis felé lépkedtem. Amint elé értem a borostás arcára egy puszit nyomtam igaz, hogy Eleanor nem nézi jó szemmel, de teszek rá ez a búcsúm.
-Viszlát Louis - mondtam a szemeiben mire a válla felette Eleanor vigyorgott na ez már tetszik a hülye boszorkánynak. Louis billentett míg én arrébb álltam a többiekhez ahol rögtön Emma szaladt felém így rögtön felkaptam míg a kis fejét a vállamra hajtotta.
Louis a felesége felé lépett és a kezeiket összekulcsolták aztán az ajtó felé lépkedtek ahol még utoljára intett nekünk és a szájával egy "visszajövők"-öt próbált formázni. Még mindig nem erősségé a suttogás, de nem is baj hisz legalább egy mosollyal az arcomon lépett ki az életemből és tudtam mikor újra átlépi a küszöböt már apuka lesz egy másik nőtől.
Miután elment a többiek felé fordultam, de egyből Danielle szúrós pillantása fogadott aki csak úgy ingatta a fejét és ugyanígy tett Liam is meg Lottie is kár volt nekik elmondani túl elítélők.
-Meddig maradtok Jay? - törtem meg a kínos csendet mosolyogva míg Jay felkapta kisfiát aki épp hisztizett.
-Ma indulunk haza, de nem siettünk - mondta mosolyogva míg elhelyezte a kezében a kicsit.
-Ne is imádom ezt a kis csajt - szólalt fel Harry aki kezében éppen Doris aludt.
-Ki gondolta volna a lányokat mindig imádod - vágta rá szemrehányóan Lexy a szemét forgatta.
-Oh fogd be - szólt rá Harry és mielőtt elkezdtek volna vitázni mindkettőjükre rászólt Jay aki most anyánk helyett anyánk. Így a két madárka csöndben duzzogott bár Harry inkább a kezében alvó kislányra tekintett. Remek apa lesz belőle, ha leszokik a szoknyavadászatról.
Emma ficánkolni kezdett így lettem mire a dohányzóasztalhoz lépett az ikrekkel és folytatták a színezést amit gondolom kora reggel kezdtek el.
Liam intett a fejével a konyha felé mire én sóhajtva kikerültem a többieket és elindultam a konyhában. Tudom mit akar szóval egyáltalán nem ért meglepetésként. 
Amint beléptem a konyhában és az ajtó becsukódott mögöttem Ő karba tett kézzel fogadott.
-Mond - léptem a pult felé ahova rögtön felugrottam és a pulton talált gyümölcskosárból egy szőlőt szemet szakítottam amit rögtön a számba dobtam.
-Megint elakarod titkolni előle? - kért számon mire újabb szőlő szemet szalajtottam. -Vagy mikor akarod neki elmondod? Elkellet volna mondanod! Mi a frászt hiszel magadról Hannah? - egyáltalán nem kedvesen tette fel a kérdéseit amit rohadtul meg is értek, de a terhesség most kihozza belőlem azt amit alapból nem akarok megmutatni.
-Na jó elég - ugrottam le a pultról feldúltan. -Nem is tudom mi jogod engem számon kérni az én életem, az én döntéseim és úgy baszom el ahogy én akarom - én megmondtam ez a terhesség nagyon sok mindent kifog belőlem hozni amit eddig magamba tartottam. -Szóval te engem ne kérjél számon semmiért, mert nem tartozik rád Liam inkább foglalkozz azzal, hogy drága Sophia szétakar rúgni titeket - ide-oda hadoválva magyaráztam míg az előttem álló férfi leengedte a kezeit és hirtelen megindult felém aztán egy pillanatban már az ölelő karjaiban voltam. Nem tudom mi okból tette, de kezeimmel belemarkoltam felsője anyagában és a fejemet a mellkasában vertem. Miért ölelget azután, hogy kiosztott?
-Shh - fogta meg a fejem és elkezdte simogatni  mire felnéztem rá oldalra fordított fejekkel. -Miért sírsz Hannah? - kérdezte mire elengedtem és az arcomhoz kaptam egyből és igaza van tényleg patakokban folynak a könnyeim. Miért?
Hát persze ez is a terhesség miatt van mármint a hangulatingadozás már értem.
-Ez a terhesség miatt van - töröltem meg a szemem a pulcsim ujjával mire most Ő fordította oldalra a fejét. -Hé ez csak hangulatingadozás attól még dühös vagyok rád - vágtam rá mire egy mosolyra húzódott a szája.
-Igazakat kérdeztem - emelte meg az ujját mire megforgattam a szemem. -Forgasd csak a szemed, de nem teheted ugyanazt, mint évekkel ezelőtt el kell mondanod Louis-nak, vagy magától jön rá, hogy több a gyerek a házban - tudom, hogy igaza van, de akkor se olyan könnyű ez az egész persze elfogom mondani Louis-nak, de majd egy megfelelő pillanatban.
-Elfogom neki mondani Liam, de ez nem a megfelelő időpont - ordítottam rá mire felém lépett és a kezét a számra tapasztotta hisz a kiabálásomra kicsapódott az ajtó ahol ezren tekintettek ránk és, ha ez még nem elég a kerti ajtón berohantak a kutyák is csupa sáros manccsal. Most ebből, hogy mászok ki?
Segítségkérően Liam-re néztem aki elengedte a szám, de csak megvonta a vállát persze felidegesít én meg a terhesség jóvoltából elkezdek kiabálni amire mindenki felfigyel emiatt kerülök nagy slamasztikában. És még kimászni se segít ebből az egész mindenségből. Micsoda egy barát!
-Mi a baj drágám? - lépett felém Jay aggódóan mire egy mosolyt erőltettem az arcomra.
-Miért kiabáltál? - kérdezte Pezz szintúgy aggódóan mire a szőke hajamba túrtam  és fél szemmel ránéztem Liam-ra aki csak mosolygott magában hát kapja be.
-Minden oké? Olyan fehér vagy - szólalt fel Harry és mindenki vele együtt bólogatni kezdett mire az arcomhoz kaptam tényleg nem éreztem magam jól, de sajnos teljesen jól tudom mi az oka ennek.
-Persze jól vagyok - bólintottam mosolyogva pedig egyáltalán nem voltam jól, de mit mondja nekik "srácok terhesek vagyok ja és mellesleg ismét Louis-tól" na ezt nem akarom mondani. Még.  -Csak Liam-el összekaptunk valamin és felidegesített, de már megbeszéltük és minden oké - borzalmas hazug vagyok és már kezd az életem részévé válni ez a hazugság. Mindenki Liam felé tekintett aki beleegyezően bólintott, de rám mérgesen nézett tudom jól mi baja megint hazudtam, de nem tehetek róla nem fogom Jay előtt elmondani azt, hogy terhes vagyok.
-Megijedtem - szólalt meg lehajtott fejjel Emma aki Zayn nyakán lógott.
-Ne ijedj meg angyalka semmitől nem kell félned - mosolyogtam kislányomra aki a fejét Zayn fejére tette, de gyorsan fel is emelte nevetve.
-Zayn bácsi szúr a hajad - bökdöste a fekete haját mire Zayn a vállánál átvette Emmát így fejjel lefelé lógott, de Emmát egyáltalán nem érdekelte csak nevetgélt tovább. Míg Zayn tartotta fejjel lefelé Harry csikizte meg a hasát és Niall meg lehajolt az arcához, de a puszi helyett Emma beleharapott a szöszi arcában.
-Hé ez nem Emma, ez egy kutya - fogta meg Niall az arcát duzzogva, de senki se törődött szegény ír fiúval.
-Na ne nyúzzátok az unokám - szólt közben Jay és elvette Emmát Zayn-tól. -Már csak pár óráig látom így én nyúzom - mosolyogva csikizte meg a kislányt aki belekapaszkodott nagyanyja nyakába nevetve.
Mindenki kioszolt a konyhából vissza a nappaliba és én is követtem őket hisz nincs kedvem még több időt tölteni Liam-el és a nagy igazságaival amivel az őrületben kerget. Leültem a kanapéra Lexy mellé és a fejemet a vállára tettem egy nagy sóhaj kíséretében és Ő is ugyanígy tett csak Ő a fejét a fejemre hajtotta. Miközben mi ketten gyötrődtünk a problémáinkban körülöttünk mindenki hangosan beszélgetek és nevetgéltek. Jay minden időt unokájával töltött és Dan is ezt tette csak hát nekik van két picikéjük akik megakadályozták abba bár Emma is igaz sajtkukac ami azt foglal magában egy helyen sose marad 5 percnél tovább. Bár Phoebe-vel és Daisy-vel remekül elszórakozott a színezéssel és a rajzolással mivel ajándékot készített a nagyszüleinek ajándékban egy igazi arany kislány. Eközben a fiúkat megtámadták a kutyák és Niall-t sikeresen a földre terítették bár Chase túlerőben volt hisz Lottie ráült a szöszi hasára így a kutyának könnyű dolga volt. Zozo-nak meg meglehetősen tetszik Harry haja valamiért nagyon rá van cuppanva a kis dög ami Lexy szemét is megcsillogtatta hisz egyszer-egyszer éreztem, hogy kuncog. Liam és Danielle Lucky-val törődtek míg Zayn végig piszkálta a lányokat színezés közben ami hatására Perrie folyton tarkón csapkodta férjét, de az se érdekelte. Zayn Malik a megállíthatatlan! Fizz előttem ült és Shepley-t simogatta miközben figyelte a többieket, de néha fel-fel nézett és egy mosollyal fogadtam a barna hajú Tomlinson lányt.


Az idő csak úgy elrohant és a Tomlinson család már a kocsiban pakoltak be persze előtte jól megölelgettem a törpéket, hogy aztán Dan beültesse Őket a gyerekülésben és úgy köszöntem el Dan-től, Fizz-től és az ikrektől, és a végén Jay-től akitől egy hosszabb ölelést kaptam.
-Vigyázz magadra Hannah - suttogta Jay mire felhúztam a szemöldököm és mikor elhúzódtunk Ő csak ragyogott. -Ne aggódj nem szólom el magam csak ne késleltesd az igazságot - kacsintott rám mosolyogva mire a szemöldököm az egekben szökött és a szívem kihagyott egy ütemet. Honnan a fenéből tudja? De hisz... -Ne ijedj meg drágám öt terhességen vagyok túl és nem vagyok hülye - hajolt hozzám közelebb, hogy más ne hallja meg és mikor visszaállt a helyére csak mosolygott, de újra megölelt. -Ne szalaszd el az alkalmat - suttogta még utoljára aztán elhúzódott és két puszi kíséretében tovább állt a többiekhez is mosolyogva. Még mindig nem tudom felfogni, hogy tudja bár igaza lehet hisz Ő tapasztaltabb az ilyen dolgokban és egyből megállítja ki terhes és ki nem. Jay egy remek anya, egy remek nagymama és egy remek barát akire mindig számíthatok!
Miután mindenkitől elköszöntek Emma átadta nagyszüleinek a rajzot sőt még Fizz és az ikrek is kaptak egyet aztán Ő is elbúcsúzott mindenkitől tömérdek puszikkal aztán mellém szaladt mire én megfogtam a kis kezét és Ők beültek a kocsiban. Amíg kiálltak a parkolóból végig integettünk és addig-addig integettünk míg el nem tűntek az utcából aztán visszasétáltunk a házban és mindenki visszadőlt a jól melegített kanapéra. Lusta banda. 
Emma a dohányzó asztalhoz szaladt és folytatta a rajzolgatást míg én a szabad fotelbe ültem, de Danielle intett és tudtam mit akar, de nekem semmi kedvem semmire.
-Srácok - szólalt meg Danielle mire mindenki felé kapta a tekintetét. -Nem vagyok terhes - folytatta mire mindenki feljebb ült és Emma is felé fordult. -Nem én vagyok terhes valaki más terhes akinek segítettem - miközben mondta a szavait engem nézett míg én a polcra tekintettem ahol képek sorakoztak amiken már én és Emma is szereplünk. A fiúk minden egyes alkalmat megörökítettek Emmával így ezeregy kép van Emmáról és a fiúkról.
-Hannah? - szólalt meg Liam mire felé kaptam a tekintettem és mindenki engem bámult.
-Hol van a bátyám? - tereltem a témát mire Liam csak a szemét forgattam, de én csak egy gúnyos tekintettel díjaztam. Mint mondtam délelőtt; kapja be!
-Kora reggel sietősen elviharzott, de semmit se mondott - válaszolta meg a kérdésem Lex mire bólintottam. Ez furcsa.
-Hol a boszorkány pincsi kutyája? - folytattam a kérdezősködést ezzel is elhalasztom az egész terhességi macerát.
-Szerintem a szobába szomorkodik, hogy nincs itt a boszorkánya akit szolgálhat - nevetett Harry mire mindenki egyetértően bólintott még Liam is elmosolyodott pedig a volt barátnőjéről beszélünk. Kezd nagyon elkanászodni ez a Liam fiú.
-Visszatérhetnénk arra a témára, hogy ki terhes? - tette fel a következő kérdést Lottie. Köszi, igazán köszi pont ezt akarom elkerülni Charlotte! Mérgesen pillantottam Lottie-ra aki csak mosolyogva megvonta a vállát oh csak ne mosolyogjon, mert még véletlen nem lesz a második gyerekemnek Lottie nevű nagynénije.
-Én nem vagyok terhes - tette fel a kezeit gyorsan Pezz mire Zayn elkezdte bökdösni a hasát aminek a hatására Perrie összekócolta Zayn haját és ebbe Emma is segédkezett így a magára maradt Malik duzzogva tűrte, hogy a jól belőtt sérója már a múlté.
-Istenemre esküszöm engem se csinált fel senki - tette a szívére a kezét Lex mire felnevettem bár pontosan tudtam, hogy legjobb barátnőm terveiben sincs benne még a gyerekvállalás.
-Vannak még csodák - szólt közben nevetve Harry mire Lexy pontosan célzott a párnával így teliben a göndör arcát találta el.
-Na jó, ha nem Dani, nem Pezz és nem Lexy a terhes akkor ki? - tárta szét a karjait Niall mire a tekintette rajtam állapodott meg, de nem csak az övé. Miért engem gyanúsítanak? Simán lehet Lottie is terhes! Ja, hogy nem Ő a terhes, ha nem én így már értem.
-Hannah nem akarsz valamit mondani? - kérdezte mosolyogva Liam mire megforgattam a szemem.
-Befogod, vagy betömjem? - vágtam rá gúnyos vigyorral igaz, hogy a szobába volt a kislányom is, de nem tehetek róla, ha Liam direkt ingerel különben is a fiúktól így is csak a rosszat tanulja ebbe meg semmi rossz nem volt csak megtanulja, hogy hogyan védje meg magát az meg nagyon fontos.
-Inkább bökd ki végre - szólt bele Danielle mosolyogva mire megforgattam a szemem és felálltam.
-Jó tessék kimondom.... éhes vagyok - valójában azt akartam mondani amit hallani akartak, de nagyon éhes vagyok és valami édeset ennék mondjuk egy két emeletes csoki tortát csoki öntettel és sok-sok tejszínhabbal. Igen pont erre vágyom most!
-Én is - pattant fel Niall vidám mire lepacsiztam a szőke fiúval.
-Én is fagyira - állt fel Emma mosolyogva mire Niall felkapta és a konyhába szaladtak engem magamra hagyva pedig én is éhezzek. Amikor utánuk akartam igyekezni Liam gyorsan elém állt és egy gúnyos mosollyal visszafordított a többiek kérdő tekintette felé.
-Mond ki - néztem vissza Liam-re aki csípőre tett kézzel nézett rám mérgesen.
-TERHES VAGYOK - kiabáltam el magam aztán Liam-re néztem. -Boldog vagy? - tártam szét a karom aztán Danielle és Lottie felé néztem. -Boldogok vagytok? - kérdeztem tőlük is aztán kiakartam kerülni Liam-t, de Ő visszafogott. Ha nem enged el akkor Őt eszem meg, mert már az éhség mutatóm jelzi, ha nem eszek azonnal akkor átmegyek kannibállá.
Mikor visszafordultam a többiek felé Ők már állva fogadtak és Styles éppen nyitotta volna ki a száját amikor hirtelen kicsapódott az ajtó és a szám teljesen elkerekedett.
-Apa? - bámultam az ajtóba ácsorgó férfit aki végig engem bámult és mellette a bátyám toporgott idegesen.

~Louis Tomlinson szemszöge~
Az egész út alatt - mivel kocsival mentünk Eleanor állapota miatt - bámultam kifelé az ablakon és csak azon agyaltam vajon az én édes kislányom mi jót csinálhat bennem volt az a fajta aggodalom, hogy valami baj történt vele, de aztán mikor belegondoltam, hogy ezer ember ugrálja körül így az aggodalom pár percre elszivárgott helyette a hiányérzet kerekedett felül felettem. És, ha nem Emmára gondoltam akkor Hannah-ra tudom nem szép dolog a volt barátnőmre gondolni miközben a vállam szundikál a feleségem, de egyszerűen nem tehetek róla, hogy Hannah az életem része és szeretem. Ha Eleanor nem lenne terhes eszembe se jutott volna, hogy elvegyem helyette újra Hannah kegyeiért küzdenék akivel már tervezném a jövőmet. Vele látom a jövőmet pedig azt a fajta elképzelésem sutba kellet vágnom és az helyére azt a jövőt kellet elképzelnem ahol Eleanor és a kicsi szerepel akinek mindent megfogok adni, de persze a kicsi mellett a lányomról se fogok megfeledkezni ez a jövő elképzelésem olyan komplikált egyáltalán nem engem tükrözz. Még ez az apaság sem rám vall mégis már a második gyermekem van készülőben. Úristen ez nekem gyors! Amint megszületik a gyerekem fel kell hívnom az óvszer gyártó céget egy "kis" beszélgetésre.
Hirtelen a vállamon Eleanor feje mozgolódni kezdett és mikor felé fordultam éppen a szemét dörzsölgette.
-Jó reggelt - mosolyogtam rá mire egy nagyot ásított aztán még párszor nyújtózkodott. -Hogy aludtál kedvesem? - érdeklődtem mire óvatosan nyitogatta a szemeit úgy néz ki még nagyon álomban van így terhesség végére nagyon nyúzott, de már nincs sok most már fél lábbal is kibírja.
-Ott vagyunk már? - kérdezte oldalra döntött fejjel.
-Még nem - mosolyogtam rá így visszadőlt a vállamra sóhajtva. -Minden rendben? - csókoltam meg a feje búját mire hirtelen az autó ablakán Hannah szomorú arca tekintett vissza így hátra hőköltem aminek a hatására El feje leesett a vállamról így Ő kérdően tekintett rám.
-Ezt én is kérdezhetném - kuncogott édesen mire csak megráztam a fejem hátha kitisztul a fejem és egyből eltűnt Hannah arca. Huh.
-Minden rendben - erőltettem magamra egy mosolyt mire közelebb csúszott mellém így a fejét újra a vállamra hajtotta.
Amikor fordultam volna vissza a tája felé akkor hirtelen az autó megállt így az erdős tájat felváltotta egy hatalmas hotel ahol megfogunk szállni. Eleanor megemelkedett mire rá mosolyogtam aztán kiszálltam az autóból és utána neki is segítettem persze nem tudtam megállni, hogy ne nyúljak a pocakhoz így mikor ismét hozzáértem rúgott egyet. Felmosolyogtam Eleanor-ra mire Ő is csak rám mosolygott aztán összekulcsolt kezekkel indultuk sietős léptekkel a hotel felé hisz, ha valaki meglát egyből lefotózz és a hotel előtt több ezer rajongó fog sikítozni az pedig most nagyon nem kéne. Amint beértünk a szállodában a bejelentkezési pulthoz léptünk.
-Jó napot  - üdvözöltem a pult mögött álló negyvenes éveiben járó férfit.
-Mr és Mrs Tomlinson már vártuk önöket - szólalt meg mosolyogva mire Eleanor közelebb bújt hozzám míg a férfi elénk helyezte a kulcsokat aztán egy gratulációval tovább is álltunk. A lifthez sétáltunk ami épp akkor érkezett meg így egyből be is szálltunk. A harmadik gombot megnyomva visszaálltam középre mire Eleanor elém állt és már pipiskedett volna fel hozzám mikor a pocakja ismét rúgott ezzel eltaszított minket egymással.
-Azt hiszem már most szétválaszt minket - nevettem fel mire az előttem álló barna hajú lány is kuncogni kezdett. Varázslatosan kivirult a terhesség alatt főleg ahogy azok a szőke kunkori haja a vállára omlik és a nagy kék szemeivel nézz rám.... ö mi? Akarom mondani barna haja és nagy mogyoróbarna szem. Eleanor áll előttem, de Hannah-ra gondolok ez nagyon nem jó ómen.
-Valami baj van? Olyan rémült a tekintetted - vezetett vissza Eleanor varázslatos hangja a valóságban, de mikor ránéztem Hannah jelent meg. -Minden oké Lou? - kérdezte és a fejemben Hannah hangja vízhangzót, mintha Ő mondaná ezeket.  Amikor hozzámért hirtelen megugrottam mire eltűnt Hannah és helyette újra Eleanor-t láttam az Ő bársonyos hangjával. -Pihenned kéne - állapította meg mire a kezemet a szívemhez vettem és ki-be fújtam a levegőt.
-Ja.. igen lehet - habogtam össze-vissza amikor hirtelen kinyílt a lift ajtó ahol rögtön kiszálltunk és amint a szobánkba értünk Eleanor elment a fürdőszobába míg én ágyra ültem, de ez az ülés nem sokáig tartott, mert amint leültem hátra dőltem. A zsebemből előhúztam a telefonom és már a zárolt képernyőmön Emma és Hannah képével találkoztam nem tudom mikor állítottam át, de át kéne állítanom hisz feleségem van aki a gyerekemmel várandós. De annyira imádom ezt a képet róluk!
Fogalmam sincs mikori kép, de azt tudom, hogy ekkor én nem lehettem velük mivel ezt a képet csak úgy elküldték turné alatt ahol Emma épp szorosan öleli édesanyját valószínűleg reggeli kép hisz édes kislányom pucér és ekkor nyár lehetett. Imádom ahogy Emma ölel engem, illetve Hannah-t bár ebbe a kis apróságban csak úgy ömlik a szeretet. Nincs olyan ember akit ne szeretne és ne ölelne meg napi szinten. Viszont ez a kép Hannah-ról és Emmáról nagyon sokat elmond nem minden anya-lánya kapcsolat ilyen, minta z Övéjük. Nagyszerű anyja és nagyszerű feleség lesz egyszer valakinek.
Megrémiszt a tudat, hogy egyszer Hannah hozzá megy egy másik férfihez ezzel együtt elviszi tőlem Emmát és egy másik férfit fog apának szólítani pedig ez bármikor megtörténhet. Mi van, ha Hannah közt és Daniel közt alakult valami esküvőn? Mi van, ha most is együtt vannak? Ő, Daniel és Emma egy új családot alapítanak nélkülem. Lehet mire hazatérek Emmát már Daniel és a fiúk fogják lefektetni az altatódalunkkal. Mi van, ha...
Nem az nem lehet!
Meg kell bizonyosodnom, hogy tévedek, de sürgősen.
Felültem az ágyon és feloldottam a képernyőt ami után rögtön első dolgom az volt, hogy a névjegyzékből kikeressem a kishúgom telefonszámát vagyis Lottie számát. Csak csörgött, csörgött és csörgött míg én már idegösszeomlást kaptam így a lábammal doboltam.
-Igen? - szólalt bele végre a telefonban Lottie.
-Lottie? Tudod mi az a telefon? Tudod amin elérhetnek - szidtam meg a húgom mire Ő csak belenevetett a telefonban úgy látszik jól mulat rajtam.
-Mi a gond bátyus? - kérdezte Lottie a mosolygós hangján.
-Egyedül vagy? - kérdeztem rá mivel nem akarom, hogy más hallja ezt a beszélgetést.
-Egy pillanat - nem tudom kinek mondta ezt, de mikor újra beleszólt előtte egy ajtócsapódás hangzott. -Most már igen - szólt bele ismét mosolyogva. -Szóval mi a helyzet?
-Ott van Daniel? Tudod Hannah barátja - tértem a lényegre mire kuncogni kezdett.
-Féltékeny vagy remeg a hangod - nevetett Lottie mire megforgattam a szemem még vonal túlsó végén is idegesít. -Amúgy nem nincs itt megnyugodhatsz - a hangja már nyugodtabb volt, de a mosoly  a hangjából egyáltalán nem tűnt el. Ezzel most tényleg megnyugtatott szóval a lényeg Daniel nem lopja el tőlem a két legfontosabb lányt az életemből.
-Köszönöm Lottie csak ennyit akartam - tettem a kezem a mellkasomra és ismét ki-be fújtam a levegőt.
-Szívesen az információt amúgy most értettek oda? - váltott témát Lotts mire bólintottam aztán fejbe csaptam magam mivel ezt Ő nem látja.
-Vagyis igen - vágtam rá mire kuncogni kezdett. Jó ma kicsit szétszórt vagyok kövezzetek meg érte!
-Akarsz mással is beszélsz? - mivel ismerem az én egyetlen húgomat tuti húzogassa most a szemöldökét. -Nézd itt jön Hannah - visított a telefonban mire a levegő megállt bennem mikor meghallottam a lélegzését még erről is megtudom állapítani, hogy Ő az.
-Lotts a... - kezdett volna bele, de hirtelen megakadt. -Ö szia - szólt hozzám bátortalanul míg az én ajkam felfelé gördült.
-Szia - mosolyogtam, mint a tejbe tök mivel végre hallhatom a hangját bár Ő nem látja, hogy most épp nagyon mosolygok, de remélem a hangomból hallatszik.
-Mi újság? - kérdezte és most lemerem fogadni, hogy a homlokát dörzsöli a kérdés közben.
-Most a homlokod dörzsölőd és grimaszolsz? - kérdeztem kuncogva.
-Mi? Te ezt... - szóval igazam lett túl jól ismerem, vagy talán nagyon sokat figyeltem már, de szerintem mindkettő.
-Túl jól ismerlek - vágtam rá mosolyogva mire meghallottam a telefon túlvégében lévő kuncogást. -Mi a helyzet otthon?
-Semmi - válaszolt talán túl gyorsan így oldalra döntöttem a fejem bár ezt Ő nem láthatja. -Emma lefoglalja  Lottie-t és Niall-t egész nap míg mi többiek a szokásos - túl gyorsan hadarja el a mondanivalóját ami nagyon gyanús nekem sőt inkább furcsa. -Uh, de most mennem kell! Szia Louis - szóhoz se juthattam már egyből letette a mobiltelefont így a telefont csak nézegettem miközben ezen az egész ügyön gondolkoztam. Mi a franc volt ez?
Hirtelen a fürdőszoba felől hangok hallatszottak ki míg én óvatosan felálltam és a fürdő felé vettem az irányt, de az ajtóban megálltam. Tudom nem szép dolog hallgatózni, de nagyon érdekel kivel beszélget a feleségem  zuhanyzás közben.
-Oh fogd már be - eléggé felidegesíthette az a valaki akivel telefonnál ez árthat a babának is. Kivel beszélhet? -Hallod nem fogsz zsarolni külön utakon vagyunk intézd a saját magad ügyeid majd én az enyéimet - kiabálta Eleanor teli torokból sose hallottam még így kiabálni pedig már jó pár éve ismerem és együtt vagyunk így belegondolva, hogy most a feleségem kiabál, mint egy őrült ijesztő. -Ha elmered Louis-nak mondani a két kezemmel fojtalak meg - egy kis szünet után újra elkezdte, de ez már nagyon érdekelt hisz engem is megemlít. Itt az idő beleszólni.
-Eleanor? - kopogtam be mire elhalkult minden és egy hangos csapódás hallatszott gondolom földhöz vágta a mobilt, vagy mi.
-Jézus - sipított meglepődésként. -Drágám mi a helyzet?  - nyílt ki egyből az ajtó és rajta csak egy fehér fürdőköpeny volt míg a haja csuromvizesen omlott a hátára és a vállára. A hasa miatt alig tudta megkötni a fürdőköpeny zsinórját. Jó pasiból vagyok végig kell néznem mégis csak a feleségem!
-Kivel beszéltél telefonon? És mit kell nekem elmondani? - tértem rá a kérdésemre oldalra billentett fejjel mire a szemei majd kiestek a helyéről és szaporán kezdte el venni a levegőt míg én nyugodtan az ajtófélfának dőltem és vártam a válaszát. Az Ő arca teljesen elsápadt úgy néz ki nem volt felkészülve arra, hogy hallom a telefonbeszélgetését és kérdőre vonnom most már nagyon érdekel mit is titkol előttem a feleségem és a gyermekem anyja.
Dalolj kedvesem, dalolj!

 ~Emma Tomlinson szemszöge~

-Most engem vagy nem szeret a nagypapa, vagy egy seggfej - szorítottam magamhoz plüss malackámat miközben az ágyamon Niall bácsi és Lottie néni figyelt vagyis inkább vigyáznak rám mivel felküldtek mikor megérkezett a nagypapi.
-Emma nem szabad csúnyán beszélni - szólt rám Lottie néni mire én csak megvontam a vállam.
-Mi van? Ezt Lexy néni mondta Harry bácsinak ez nem csúnya - ráztam meg a fejem mivel tényleg így van hisz minden reggel míg én eszem a reggelim ezt mondja mosolyogva Lexy néni Harry bácsinak szóval nem értem miért vannak így ki ez kedves kifejezés. És, ha nem lenne kedves akkor Lexy néni nem mondta volna, hogy csak azért hívja így, mert nagyon szereti Harry bácsit.
-Különben is ez nem igaz a nagypapi szeret - szólalt meg Niall bácsi.
-Akkor seggfej - állapítottam meg.
-Emma - kiabált rám mindkettő mire feltettem a kezem.
-Ez szép szó - vágtam rá mosolyogva.
-Nem, nem az és jobb, ha elkerülőd Lexy nénéd és Harry bácsikád - mondta Lottie néni mire bólintottam és elkezdtem fésülni a malackám haját.
-Amúgy Harry bácsi erre ezt mondta neki, hogy ribanc ami megint csak egy kedves kifejezés bár furin mondta, mert köhécselve mondta, de szerintem megfázott - mondtam felnézve rájuk mire Lottie néni majdnem hátraesett, de Niall bácsi pont elkapta. Niall bácsi egy hős!
-Kerüld el Őket törpe - bólogatott Niall bácsi mire megvontam a vállam hisz nem tudom Őket elkerülni, mert a rokonaim és itt laknak ezek bolondok.
Miközben én fésülgettem Miss Röfit azok ketten valamiről sugdolóztak mivel az apró füleimmel egy-két szót értettem, de nem igen figyeltem rájuk túlzottan jobban érdekel Miss Röfi problémája arról, hogy nem lehet együtt Niall bácsi tigrisével. Nagyon sok problémája van ennek a malacnak azt hiszem el kell vinnem dokihoz, hogy meggyógyítsa.
-Kész is vagy Miss Röfi - álltam fel a földről és az ágyamhoz léptem miközben mindkettő rám emelte tekintetét, de én párnáimhoz vittem a malackám ahova lefektettem. -Jó éjt - pusziltam meg a fejét aztán az ágy elejéhez mentem vissza ahova felkönyököltem. -Mikor puszilkodtok? - kérdem miközben megtámasztottam a fejem a kezemben és oldalra billentettem fejem miközben mindkettő hirtelen elkezdett köhécselni. -Ti szerelmesek vagytok azok puszilkodnak - bólogattam amire mindketten egyszerre nevettek fel aztán a fejüket rázták. Na ez érdekes lesz!
-Emma mi nem... - kezdett bele Lottie néni aztán Niall bácsira tekintett és megállt.
-Törpi mi nem vagyunk szerelmesek - miközben mondta a szavait Niall bácsi végig nénikémet nézte bezzeg nekem mindig mondják, hogy szemtől szemben beszéljek. Rájuk ez miért nem vonatkozik?
-A lényeg, hogy nem vagyunk szerelmesek - fordultak mindketten felém és egyszerre hangzott el minden a szájukból.
-Na persze három éves vagyok nem hülye - vágtam rá bólogatva, de a kedvükért felmutattam a három ujjam, hogy bebizonyítsam nekik. -Ez annyira nem igaz, mint az, hogy Lexy néni és Harry bácsi nem szereti egymást pedig múltkor láttam Őket puszilkodni a lépcső alján. Hupsz ezt nem szabadott volna elmondanom - a végén a számra tettem a kezem és szomorúan ráztam a fejem mire most Ők fordították a fejüket oldalra bár Niall bácsi inkább lefelé lógatta a nagy orrát.
-Ennyi - csapott Niall bácsi az ágyamra és egyből felpattant aztán kirohant míg én utána futottam, de elment mire én szomorúan leültem a földre.
-Haragszik rám? - kérdeztem Lottie nénire felnézve.
-Nem manó, rád nem - válaszolt Lottie néni mire az ajtó mögülem kinyílt így gyorsan felpattantam hátha Niall bácsi kap a karjaiban, de helyette egy fekete lóbonc ültette a nyakában.
-Jössz fagyizni törpi? - kérdezte Zayn bácsi mire én a hajával kezdtem babrálni.
-Nem érdemlem meg a fagyit sőt semmit se érdemlek meg - tettem le a fejem szomorúan Zayn bácsi fejére. -Ma este kint alszok hisz nem érdemlem meg az ágyamat és a szobámat!
-Mi ütött ebbe a lányban? Miért nem érdemel meg semmit? - hallottam ahogy Zayn bácsi kérdezi Lottie nénit, de nem emeltem meg a fejem.
-Nem a te hibád Niall bácsikád csak összezavarodott - kicsit felemeltem a fejem így megláttam nénikém mosolygós arcát. -Menj fagyizz és hozz Niall bácsikádnak is tudod milyen beles - emelte meg a kezét és az ajtó felé bökött mosolyogva mire én is elmosolyodtam hisz tényleg beles.
-Megyünk, vagy nem? - fordította félig hátra a fejét Zayn bácsi.
-Naná, hogy megyünk - vágtam rá mosolyogva aztán rácsaptam Zayn bácsi fejére. -Gyiha - kiáltottam el magam mire hű paripám kivágtatott a szobámból igaz még rosszul éreztem magam Niall bácsi miatt, de majd a fagyi lefagyaszt és hozok neki is egy nagyon nagy adagot hadd egyen.


Sziasztok drágák!
Mint említettem a facebook csoportban péntekre, illetve hétvégére számíthatok részre, de mivel ez a péntek kedvezett nekem és semmi fáradtság nincs bennem így sikeresen betudtam fejezni mindenféleképpen a részt. 
Nem azt mondom elégedett vagyok vele, de azt se mondom, hogy olyan nagyon rossz rész lenne inkább tele van fordulatokkal, érzelmekkel és mindennel, mint a búcsúban.  A végén ez a kis Emma szemszög csak egy kis Nottie jelenet miatt került képben nem is tudom ki kérte fogalmam sincs, de az remélem miközben olvassa kifakad a végére. Viszont ahhoz képest, hogy gyerek szemszög 2 oldalas lett emiatt büszke vagyok erre a részre. És magamra persze. :D

Várom a véleményeteket kommentben! :) 

20 megjegyzés:

  1. Hey:3
    Na akkor....
    -Nottie jelenet ...IMÁDTAM <3 (ezzel mindent elmondtam)
    -Hannah legyen önző és mondja el,hogy terhes mert,mert el kell mondania ,hogy minden happy legyen,egyszer már elkövette azt a hibát,hogy nem mondta el,hogy terhes!Nem szúrhatja el megint!
    -Eleanor...dögöljön meg...komolyan..utálom.Most már tényleg lebukhatna! Louisnak végre rá kéne jönnie,hogy eleanor egy...Ri..khm..banc..khm!
    -Tudod milyen amikkor olvasod a részt és már üvöltesz,hogy "LOU A ROHADT ÉLETBE NE LEGYÉL HÜLYE, GONDOLKODJ MÁR A GYEREK NEM A TIÉD!!"..?? (ja..hát nem néztek hülyének,hogy üvöltözök a laptopnak..áhh..neeem!) Nagyon remélem élvezed,hogy szenvedek..:)
    -Hogy teheted azt,hogy pont ott váltasz szemszöget amikor megjelenik Hannah apja...mi történt? Miért mondta azt Emma,hogy nagyapa seggfej?Nagyon kiváncsi vagyok.
    -Nem igaz,hogy Lou ennyire hülye legyen...Hannah rosszul van,hányt...aztán megint..nincs logikája? Hannah terhes még pedig tőle, de ezt úgye ő nem tudja mert Hannah nem egy önző emberke:))
    -Emma szemszöge nagyon jó lett,nagyon jól megfogalmaztad és teljesen átéltem,mintha én lettem volna Emma(álmodozni szabad:D)
    -Niall kirohanását a végén nem értettem annyira...azért akadt ki mert Lexy és Harry csókoloztak?


    Ennyit akartam:)
    Nagyon siess a következő résszel<3
    Puszii:*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv drága olvasó :)
      És most mivel ilyen késő este válaszolók minden pontodat megmagyarázom;
      -Miért rajongtok Nottie iránt? Okésokés cuki páros, de sokkal izgalmasabb Niall, Lexy és Harry páros :D
      -Happy jajajajaj az túl messze van még, de ne aggódj ami késik nem múlik előbb szenvedjünk meg a boldogságért. :)
      -Eleanor-t szerintem a történet végére felakasszátok :D (pszt 3.évadba már nem lesz kulcs szereplő)
      -Ne tud meg mennyire élvezem, hogy nem csak engem néznek hülyének itthon mikor mosolygok, mint a tejbe tök a komitokon :) :D
      -Apuci mindig rosszkor toppan be főleg ez egy totálisan váratlan hisz Hannah apját azóta nem láttuk amióta Hannah anyja meghalt így Hannah totál lesokkolódott emiatt váltottam :D Emma csupán kedvességből seggfejezte le mi szerint a seggfej kifejezés tök normális, ha már Lexy seggfejezi Harryt :)
      -Louis az óvszer használatát nem tudja szerintem a nagy hasra is azt fogja mondani, hogy Hannah túl sokat evett :D
      -Kezdek belejönni a gyerek szemszögben pedig nem fogtok sűrűn azt olvasni azért annyira még nem vagyok príma benne, de örülök, hogy így véled ez nagyon sokat jelent nekem :))XX
      -Niall reménytelenül szerelmes Lexy-be és azt hitte sikerül neki meghódítania, de azzal a csókkal az a pici remény is elveszett szegény ír manócskából :(

      Örülök, hogy tetszett remélem minden kérdésedre válaszoltam :))xx Nagyon sokat jelent egy-egy komi így nagyon nagyon nagyon köszönöm :))
      Ígérem hajtok ám előre főleg, hogy már nincs sok a végéig :D

      Törlés
  2. Még mindig imàdom az Emma szemszöget :D Nagyon jooo lett ez a rész :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig ez a második Emma szemszög és szerintem ebbe több poén lett, mint az elsőben :D
      Örülök, hogy tetszett :))xx

      Törlés
  3. Nagyon jó lett! Siess a kövivel! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett és ígérem igyekszek :)) Csak azért, mert komiztok azért siettek :))xx

      Törlés
  4. FOLYTASD OLYAN JO !!!!!!! REMÉLEM LOUIS MEG TUDJA KIT VETT EL

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira jó olvasni ezeket :') Fontolgatom a lebukást, de még semmi sem oly biztos :D
      Ígérem siettek a résszel :))xx

      Törlés
  5. róhat életben nagyon jó lett imádtam alig várom újabb részt csak így tovább remélem hogy Louis rá fog jöni amit Eleanor ki tevert és azt is remélem hogy Louis és Hannah újra együtt lesznek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett viszont nem ígérhetek semmit se biztosra :)) :D

      Törlés
  6. Mikor lesz új rész? Remélem hogy Louis és Hannah újra együtt lesznek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tegnap este kezdtem el írni, de még csak pár sor van meg és, ha így haladok decemberre se leszek kész :D Miattatok megpróbálok sietni viszont azt nem ígérhetem, hogy ezek után már minden happy lesz :))

      Törlés
  7. Szia. Új olvasód van. :) Nagyon szeretem a blogod. Ilyet még nem olvastam, és amikor rátaláltam, 2 nap alatt kiolvastam. Rögtön fel is iratkoztam, de a kommentig még nem jutottam el. Sajnálom :) Nagyon jó történet, nagyon jól írod le a dolgokat, és bevallom én szerettem/szeretem Eleanort, de ebben a blogban megutáltam. :D Néha el kellett gondolkodnom, hogy a valóságban nem biztos, hogy ilyen. Ne éljem bele ennyire magam. Louist néha pofon tudtam volna vágni, egy lapáttal. Úgy kétszer.. :D Hannah-t is megráznám, az arácba kiáltva, hogy 'Héé térj márj észhez! Mondd el neki az újabb babát és a fenyegetéseket!' De hát ezt nem tehetem meg.. Ne haragudj, ha így beszélek összevissza, de nem tudok értelmes gondolatokat összehozni. :D Imádom az egész történetet, és szurkolok a Nottie párosnak, és Harrynek is meg Liexynek is. :) Jó lenne, ha minden rendbe jönne most már. Kiderülne az igazság. Még egyszer. Fantasztikus blog. Várom a következő részt. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv a KD történésében! :)
      El se tudod képzelni mennyire jól estek a szavaid :')<3
      Igazság szerint én fogalmam sincs Eleanor vagy Louis milyen személyiség hisz nem ismerem Őket csak próbálom elképzelni persze képek segítségével kielemzem az arcát, hogy most mit is sugall felénk. Biztos, hogy nem ilyen Eleanor a valóságban és Louis-t is lehet teljesen félreismerem :D
      Minden szavam elállt így csak annyit tudok mondani, hogy minden idővel bekövetkezik és helyre jön :) Vagy nem. Ki tudja?
      Ígérem megpróbálok sietni az új résszel eddig nekem nagyon tetszik a következő rész ami roppant furcsa szóval remélem epekedve várjátok a részt :))xx

      Törlés
  8. Nagon nagyon szupi rész lett!!!
    Imádom Emma szemszögeit! Annyira cukii! <3
    Remélem kiderül, hogy nem Louisé a gyerek. Hannah mondja már el Louisnak, kíváncsi vagyok a reakciójára.
    Ez a kedvenc blogom!!!
    Nagyon siess a kövivel!!!
    Kb mikorra várható?
    Puszi: Encsi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen örülök, hogy tetszett :)) Most még nekem is tetszett az Emma szemszög pedig nagyon hadilábon vagyok ezzel a szemszöggel, de most ez még nekem is bejött :))
      Minden a maga idejében kiderül ne aggódj nem marad kérdőjel senki fejében :))
      Ezt nagyon jó olvasni a szívem a véleményetektől nagyobbra nő lassan kidurran a helyéről :')xx
      Már félig kész szerintem jövőhét péntekre befejezem szóval ne aggódjatok!:))xx

      Törlés
  9. Nagyon jó. Alig várom a folytatást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik és hamarosan érkezik a következő rész :))

      Törlés